demonstráció;Csepeli Munkásotthon;

Ezúttal a tüntetők találkoztak a Munkásotthonnál, amelyet újra meg kell védeniük FOTÓ: TÓTH GERGŐ

- Nem adják a Csepeli Munkásotthont

A Munkásotthon története Magyarország és a csepeli emberek története. A Fidesz mostani szándéka erőszakos és kegyetlen - fogalmazott lapunknak Kunhalmi Ágnes, az MSZP fővárosi elnöke, aki tegnap délután Szabó Szabolccsal, Csepel parlamenti képviselőjével szolidaritásáról biztosította a Csepeli Munkásotthon megmaradásáért tüntetőket.

Kunhalmi szerint amit a kormánypárt nem ért, nem szeret és nem tud maga alá gyűrni, azt fel akarja számolni. A Fidesz csupán drága ingatlannak tekinti a Munkásotthont, amely sokak számára meghatározó találkozási pont. A Munkásotthon elvétele a Fidesz politikájának lényegét mutatja: nem enged másnak teret, levegőt, mindent el akar venni - közölte Kunhalmi, hozzátéve, ez a művelődési ház a szabadság szimbóluma.

A történelemben a csepeliek egyszer már megvédték a Munkásotthont, most is arra biztatja őket a fővárosi MSZP, hogy ezt tegyék. Németh Szilárd fideszes képviselőt pedig felszólítják, álljon el a attól a törvényjavaslattól, amely elvenné a kerületiektől, ami az övék. Végre ne az erőszak politikáját folytassa, nem ezért választották meg, hanem figyeljen a csepeliekre. Szabó Szabolcs, az Együtt képviselője nyílt levélben szólította fel Borbély Lénárd fideszes polgármestert a tárgyalások megkezdésére az alapítvány kuratóriumával, illetve a Lex Munkásotthon visszavonására.

Tegnap élőlánccal tiltakoztak csepeliek, amiért Németh Szilárd korábbi csepeli polgármester törvénymódosítással szerezné meg, amit eddig sem kivéreztetéssel, sem fenyegetéssel, sem zsarolással nem sikerült. A Munkásotthon Facebook-oldal szerint Borbély Lénárd csak egy értékes ingatlant lát, míg ők Csepel utolsó független kulturális intézményének tekintik a munkásotthont. A kerület jelenlegi vezetője szerint jó, hogy visszaszerzik a kulturális központot a csepelieknek, pedig az 1920-ban felavatott intézmény soha nem volt önkormányzati tulajdon.

Az egykor a csepeli munkások pénzéből, a Vasas-szakszervezetek, a Szociáldemokrata Párt és Weiss Manfréd támogatásával épült Munkásotthon volt szövetkezeti, illetve szakszervezeti tulajdonban, majd alapítvány működtette, később az alapító jogok a Fővárosi Bíróságra szálltak. A kerület éveken át támogatta az intézményt. Ezt 2010-ben Németh Szilárd felmondta, de így sem sikerült a Munkásotthont ellehetetleníteni.

Csak találgathatunk, miért hátrált meg a kormány. Lehetséges, hogy valaki felhívta a miniszterelnököt és azt mondta neki, hogy ezúttal súlyosak lesznek a magyar jogsértés következményei - nyilatkozta lapunknak Valki László.