Minden határszakaszon, ahol az illegális bevándorlás megakadályozására nincsen más hatékony mód, a biztonsági határzár eszközét fogják alkalmazni. Ezt a kormányülés szünetében rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter szerint Magyarország maradéktalanul betart minden európai uniós jogszabályt, megfelel minden EU-s kötelezettségének, "semmilyen EU-s jogszabály magyarországi alkalmazásának felfüggesztéséről nincsen szó, ilyen döntés nem született". Az illegális bevándorlási nyomás súlyos technikai és kapacitásbeli problémákat okoz az országnak, hiszen a bevándorlással foglalkozó összes munkatárs a déli határnál teljesít szolgálatot.
Ezt annak érdekében teszik, hogy az ország meg tudjon felelni minden európai uniós előírásnak, köztük a dublini követelményeknek, és regisztráljanak minden bevándorlót, aki Magyarország területére érkezik - fejtette ki. Szijjártó igyekezett a közvéleményt meggyőzni, hogy nem függesztettük fel a Dublin III. alkalmazását. Sőt, szerinte Magyarország minden erejével azon van, hogy a problémát a lehető leghamarabb orvosolja, hogy a bevándorlással kapcsolatos összes uniós aspektusnak megfeleljen.
A kormány arról értesült, hogy Ausztria és tíz más EU-s ország illegális bevándorlókat kíván visszaküldeni Magyarországra. "Mi ezzel nem értünk egyet", mert ezek az illegális bevándorlók nem Magyarországon, hanem Görögországban léptek be az EU területére, így oda kell visszaküldeni őket. Szijjártó így indokolta, miért kell felépíteni a "vasfüggönyt", illetve nem fogadni a más uniós országból visszatoloncolt menekülteket. A kormány úgy döntött, hogy a menekültügyi helyzet miatt konzultációt kezdeményez két uniós tisztségviselővel. Trócsányi László igazságügyi miniszter az Európai Bizottság első alelnökével egyeztet Dublin III.-ról, a külügyminiszter pedig az EU kül-és biztonságpolitikai főképviselőjével kezdeményez tárgyalást a bevándorlás miatt.
Szijjártó azt is bejelentette, a kormány meghallgatta a belügyminiszter beszámolóját és döntött a magyar-szerb határszakaszon létesítendő ideiglenes biztonsági határzár létesítéséről, "aminek a leánykori neve a kerítés". Miután ennek a lehető leggyorsabb felállításához törvénymódosítások szükségesek, ezért felkérték a Fidesz-frakciót, hogy hozzanak létre parlamenti egyetértést. A vasfüggönyre tegnap 6,5 milliárdot különített el a kabinet, ez a a határzár "fizikai megépítéséhez" szükséges anyagbeszerzésre elég. A kerítést az állam építi, kivitelezéséhez a rendőrség, a büntetés-végrehajtás és a honvédelmi tárca képviselőiből álló munkacsoport alakul, a mérnöki előkészítés már folyamatban van. A határzár a miniszter szerint nem Szerbiáról szól, hiszen "Magyarország és Szerbia együttműködése és kapcsolatai soha nem voltak olyan jók, kiegyensúlyozottak és hatékonyak, mint most".
Miután a tájékoztatón nem lehetett kérdezni, nem derült ki, hogy a miniszter délelőtti nyilatkozata milyen viszonyban áll azzal a keddi bejelentéssel, amely szerint Magyarország felfüggeszti az úgynevezett dublini eljárás keretében visszaküldendő menedékkérők fogadását. Pedig miután a Die Presse kedden megírta, hogy Magyarország erre készül, a Belügyminisztérium ezt meg is erősítette.
Délután Trócsányi László levélben tájékoztatta Frans Timmermanst, az Európai Bizottság első alelnökét, hogy Magyarország június 23-ai hatállyal ideiglenesen, határozatlan ideig nem tudja fogadni a nemzetközi védelem iránti kérelmet előterjesztőket. Az igazságügyi miniszter hangsúlyozta: Magyarország tiszteletben tartja az uniós menekültpolitika, és azon belül is a Dublin III. rendelet rendelkezéseit. Trócsányi kész arra, hogy a bizottság alelnökével haladéktalanul konzultáljon a rendelet jogalkalmazási problémáiról.
Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója tegnap a rendészeti bizottság előtt arról beszélt, hogy az uniós normák szerint összesen 1500 migránst tudnak befogadni, jelenleg azonban sátrakat is felállítva napi 3500-4000 embert kell elszállásolniuk. Szerinte minden, a Dublini rendeletből adódó kötelezettséget betartanak, de a migránsok Nyugatról történő visszafogadásához további bővítések kellenek. Kiderült, hogy jelenleg 6-700 migráns visszatoloncolásáról kezdődött egyeztetés és a magyar hatóságok az ő esetükben kértek türelmet.
A parlamenti bizottság egyébként támogatta azt a fideszes törvénymódosító javaslatot, amely felhatalmazást adna a kabinetnek, hogy rendeletben állapítsa meg a bevándorlók érkezése szempontjából biztonságosnak tekinthető országok listáját. Erre olyan országok kerülhetnek, ahol feltartóztathatók a migránsok, mert ott nem üldözik őket. A javaslatot jegyző Kósa Lajos szerint az európai uniós jog lehetővé teszi ezt a módosítást, sőt más EU-s országok, így Luxemburg, Németország és Franciaország már ki is jelöltek ilyen biztonságos harmadik országokat. A Fidesz ügyvezető alelnöke később bejelentette, a parlament a jövő héten elfogadhatja a jogszabályt, a biztonságos harmadik országokat ugyanis nemzeti hatáskörben lehet meghatározni. A tagállamok előzetes bejelentés alapján, ideiglenes jelleggel felfüggeszthetnek bizonyos schengeni előírásokat, ahogy például Németország a G7-csúcs miatt tette - fejtette ki Kósa, aki szerint az Európai Bizottság minden ilyen esetben kellő indoklást kér.
A négy visegrádi ország (V4) kormányfője elfogadhatatlannak tartja az Európai Unióba érkező menedékkérők tagállamok közötti elosztását szabályozó kvótákat - írta tegnap közös nyilatkozatában a cseh, a magyar, a lengyel és a szlovák miniszterelnök. "A V4 országai egyetértenek abban, hogy azonnali reagálásra van szükség és hogy az EU külső határain kialakult kritikus helyzet mérséklésébe az összes tagállamnak be kellene kapcsolódnia" - olvasható a dokumentumban, amelyet a migrációs válsággal is foglalkozó mai brüsszeli uniós csúcstalálkozóval összefüggésben jelentetett meg.
Fejezze be a bevándorlással kapcsolatos gyűlöletpolitikáját, mert az veszélyezteti a külföldön élő magyarok egzisztenciáját - szólította fel tegnap pártja nevében a kormányt az MSZP elnökhelyettese. Gőgös Zoltán szerint a migráció politikáját nem oldja meg a kerítés, helyette az MSZP azon törvénymódosító javaslatait kellene elfogadni, amelyek a rendőrség megerősítésével fokoznák a határvédelmet, továbbá akár 15 évre szigorítanák az embercsempészet büntethetőségét.
