- Mi a baja a Magyar Olimpiai Bizottsággal?
- Úgy érti, azon túl, hogy az elmúlt években törvénytelenül működött és azóta is így tesz? – kérdezett vissza a 79 esztendős dr. Török Ferenc, 1964 és 1968 olimpiai bajnoka. – Szerdán befejeződött az a per, amelyben többek közt azt kértem a bíróságtól, hogy semmisítse meg a MOB Közgyűlésének 2012. február 26-i határozatait, mert a közgyűlés összehívása, lefolytatása, az alapszabály módosítása és az új tisztségviselők választása szabálytalanul történt. Kereseti kérelmemnek első fokon először a Fővárosi Törvényszék, majd idén januárban az Ítélőtábla másodfokon jogerősen helyt adott, tegnap pedig a Kúria felülvizsgálati eljárásban erősítette meg ezeket a döntéseket.
- Elégedett?
-Elégtételt érzek, amikért bebizonyosodott az igazam, és örülök, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság nem tudott félreállítani, ellehetetleníteni.
- Ez volt a testület szándéka?
Ez nem is kérdés. A perben ugyanis soha nem volt vitás, hogy szabálytalanok a bíróság által megsemmisített közgyűlési határozatok, sokkal inkább arról szólt, hogy lehet engem kiiktatni a perből. Ez esetben megszűnik az eljárás, és maradhatott volna a törvénytelen állapot. A vezetőség kierőszakolta, hogy az Olimpiai Bajnokok Klubja – törvénytelenül – visszahívjon a MOB-ból. Nyilván úgy okoskodtak: a kizárással megszűnik a tagságom és vele a jogom arra, hogy pereljem a testületet a fent említett döntései miatt. Szerencsére nem jött be a számításuk. Ha negyedannyi energiát mozgósított volna a MOB a 2012. február 26-án elfogadott alapszabály rendbe tételére, mint az én leállításomra, akkor most nem itt tartanánk. Nem csak én állítom ezt. A Magyar Olimpiai Bizottságnak három év alatt több mint húsz alkalommal kellett kisebb-nagyobb mértékben módosítania saját alapszabályzatát bírósági, illetve ügyészségi felszólításra. S még mindig nem került ki belőle az összes hibás és jogsértő rendelkezés. A toldozgatással-foltozgatással az az alapprobléma, hogy már maga az alapszabályt elfogadó közgyűlés összehívása és lefolytatása sem volt jogszerű. A többi pedig már ebből következik: ha nem szabályosan hívták össze a közgyűlést, akkor annak döntései érvénytelenek. Köztük az a verdikt, amellyel az alapszabályt módosítva 170-ről 240-re növelték a közgyűlési tagok létszámát.
- Ezért terelte jogi útra az ügyet?
- Ahogy mondja. Valamint azért, mert érezhető volt, a testület vezetése meg sem kísérelte kijavítani a hibákat. Pedig többször is felajánlottam Borkai Zsolt elnök úrnak, hogy hagyjuk a pert, elállok tőle, inkább segítek rendbe tenni az alapszabályt, valamint az összes többi hibát. Nem kértek belőle, mindannyiszor elutasítottak.
- Miért harcolt tovább?
- Szeretem, és az alapszabályban előírt kötelességem betartani és betartatni a törvényességet. Ez a szakmám. Meggyőződésem, hogy a demokráciában nem lehet döntések sokaságát hozni a szabályokat félretéve. Másodsorban pedig az elmúlt évtizedekben versenyzőként, edzőként, sportvezetőként és ügyvédként is kaptam annyit a sporttól, hogy felemeljem a hangom, ha súlyos törvénytelenségeket tapasztalok. A hibák közt vannak a kapkodásból, erőszakos, ellentmondást nem tűrő, hozzá nem értő jogalkotásból eredők és olyanok is, amelyek azért születtek, hogy kellő számú „szimpatizánssal” töltsék fel a 170-ről 240 tagúra duzzasztott testületet.
- Mit vár a Kúria szerdai döntése után?
A per tárgyát képező alapszabály, illetve az azon alapuló választások és határozatok megsemmisítésével a „régi”, vagyis a 2012. február 26-a előtti alapszabály érvényes és hatályos, a MOB-nak az abban előírt rendelkezések szerint kell működnie. Ha pedig a sporttörvény rendelkezéseihez akar igazodni, akkor bizony új közgyűlésre, alapszabály-módosításra és azt követően új választásra van szükség. Amennyiben ez nem történik meg, további jogi lépések következnek.
- Ha jól értjük, az ön olvasatában a MOB ülésén szóba sem kerülhetett volna, hogy Budapest 2024-ben olimpiát rendezhessen?
- Ha a Magyar Olimpiai Bizottság komolyan gondolja a pályázatot, akkor sürgősen lépnie kell, visszatérni a törvényes útra, mert nem hiszem, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság szívesen tárgyalna egy illegitim nemzeti testülettel. Végre észhez kellene térni!
- Mi a véleménye a magyar főváros kandidálásáról?
Olimpiai bajnokként természetesen támogatom a pályázatot, ám felesleges és ostoba a hitegetés azzal, hogy milyen jóesélyünk van elnyerni a rendezési jogot. Egyesek sportot űznek abból, hogy vakítsák az embereket, pedig ki kell mondani, esélytelenek vagyunk. Öt az egyhez fogadok Borkai Zsolttal, hogy Budapest nem kapja meg a rendezési jogot.
- Úgy tudom, a MOB elnökének egyéb „ajánlata” is lenne…
- Remélem, hogy befejeződik az ámokfutása, és végre belátja, a becsületes játék az egyetlen helyes út. Nem arra kell haragudni, aki rávilágított a törvénytelenségre, hanem arra, aki azokat elkövette, és nem képes belátni a hibáját. Borkainak le kell mondania.
A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elfogadja és tiszteletben tartja a Kúria szerdai döntését a MOB 2012. február 26-i közgyűléséről, de a keresetet benyújtó Török Ferenc azon állítását, miszerint a bizottság az elmúlt három évben törvénytelenül működött, határozottan visszautasítja.
A Magyar Olimpiai Bizottság sajnálatosnak nevezte, hogy "egy olimpiai bajnok, figyelmen kívül hagyva a fair play legalapvetőbb szabályait és a tényeket, csúsztatásokra és egyéni jogértelmezésére alapozott véleményével, már nem először, félretájékoztat és ezzel komoly károkat okoz a magyar olimpiai mozgalomnak". "A Magyar Olimpiai Bizottság felkéri dr. Török Ferencet, hogy fejezze be méltatlan, ártó szándékú vakrepülését!" zárta közleményét a MOB.
