A hetekben nagy port kavart Pákh Imre tulajdonában lévő Munkácsy-kép, amit az állam védetté nyilvánított, hogy a tulajdonos ne vihesse ki az országból. "A védetté nyilvánítást a Miniszterelnökség kezdeményezte, de nem titkolom, hogy én magam is részt vettem az ügyben. Ugyan nem vagyok biztos abban, hogy valóban meglépi, amit beígért, de nem kockáztathatjuk meg, hogy valamilyen jóvátehetetlen dolog történjen" - fogalmazott az MNB-alelnök, aki szerint nem az állam gyakorolt nyomást Pákhra a védetté nyilvánítással, hanem épp fordítva: a tulajdonos 9 millió dollárért vált volna meg a képtől, az állam viszont csak 6 milliót adna. Pákh állítólag drágábban vette a képet 6 millió dollárnál, és az erről szóló szerződést be is mutatta a jegybanknak, ez azonban Gerhardt szerint nem történt meg.
Az alelnök azt is elmondta, hogy egyik fél sem látta a másik értékbecsléseit a Golgotáról. "Kétszer tárgyaltam ennél az asztalnál Pákh úrral, de egyik alkalommal sem hozott magával semmit. (Pákh azt állította, hogy neves nyugati aukciósházak becslése alapján 10 millió dollárt ér a kép) Amúgy is kétlem, hogy az említett intézmények kiadtak volna 10 milliós értékbecslést, ugyanis a Golgota régóta nincs a piacon. Egy-egy Munkácsy-kép még időnként felbukkan aukción, de a trilógia darabjai nem, így nincs is mihez viszonyítani őket - nyilatkozott Gerhardt, aki azt is el tudja képzelni, hogy hamis dokumentumokkal is próbálkoznának a 10 millió dolláros értékbecslés igazolására.
Az MNB-elnök azt is állította: papírja van róla, hogy az előző tulajdonos, Julian Beck 15 éve még egymillió dollárért akarta eladni a képet a Nemzeti Múzeumnak.
Arra reagálva, hogy korábban Pákh úgy fogalmazott: "gusztustalanul figyelmeztették" a védetté nyilvánításról, Gerhardt azt válaszolta: Pákh "nyilván a levédést tartja gusztustalannak, én meg az egész folyamatot, amibe belecsúsztunk. Azt a hazugságözönt, amit Pákh úr lerakott az asztalra." - nyilatkozta az Origonak az MNB-alelnök.
A teljes interjút itt olvashatja!
Magyar György ügyvéd korábban úgy nyilatkozott lapunknak, hogy bár dicséretes a Munkácsy Trilógia egyben tartására valló szándék, de a módszer balkáni. Ha az állam bejelenti, hogy valaki javait megvédi, jobb, ha az illető azonnal csomagolni kezd. Ebben az ügyben az állam a közhatalmi pozícióját használja ki, előnyös üzlet érdekében.
Gyémánt László, Kossuth-díjas festőművész szerint, a Trilógia nem Munkácsy főműve, az tény. Úgy véli, érezni rajta az izzadtság szagot, azt, hogy verejtékkel állította elő. Ez látszik az ecsetvonásain is. Arra a kérdésre, hogy a Golgota című festmény megér-e 9 millió dollárt, azt mondta, hogy az , hogy egy mű mennyit ér, attól függ, hogy mennyiért kapható, és a vevők mennyit hajlandók áldozni érte. Tehát, ha valamit nemzeti értéknek gondolunk, akkor annak lehet nagy értéke, függetlenül attól, hogy milyen a művészi értéke.
Lázár elismerte a sportszerűtlenséget
"Elismerem, nem túl sportszerű módon, de az ország és a haza érdekében döntött a kormány” – értékelte a védetté nyilvánítási határozatot Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban tartott sajtótájékoztatóján.
A Trilógia a debreceni Déri Múzeumban látható. Pákh felajánlása révén 2013-ig letétként szerepelt a Déri Múzeum gyűjteményében. Az intézmény akkor kezdeményezte a letéti szerződés újabb egy évvel történő meghosszabbítását, erre azonban nem került sor. Tehát az elmúlt két évben, a letéti szerződés lejárta óta a múzeum a képet felelős megőrzés keretében tárolja, továbbra is fizetve a műalkotás biztosítási díját, valamint a nagyközönség számára a megtekintési lehetőséget.