Az internetes hírportálok egyik legnagyobb újítása volt anno, hogy a weblapokon olvasható cikkek alatt az olvasók hozzászólhatnak - vagyis kommenteket írhatnak - a cikk témájához, egymással is véleményt cserélhetnek, vitázhatnak - vagyis nemcsak passzív befogadóként fogyaszthatják az online tartalmakat, de lehetőségük van reagálni, közösen megvitatni a leírtakat.
Ki gondolta volna, hogy az internetes szólásszabadság egyszer akár oda is elvezethet, hogy a webportálok üzemeltetői féljenek saját kommentelőiktől, s inkább letiltsák a hozzászólás lehetőségét, mintsem megpróbálják moderálni, kiszűrni a "rossz hozzászólókat". A strasbourgi emberi jogi bíróság Nagykamarájának múlt heti ítéletének - amely kimondta, hogy a kereskedelmi célú hírportálok is felelősek az oldalon megjelenő kommentekért, nem csupán azok szerzői - egyenes következménye lehet a kommentelés teljes megszűnése a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint.
Tény, hogy a hozzászólásokért maga a kommentelő is felelősséggel tartozik, még akkor is, ha álnév mögé bújik. A webportálok üzemeltetői gyakran hangoztatják - nem egy esetben a kommentszekcióban is feltüntetik -, hogy a hozzászólások nem szerkesztett tartalmak, s azok nem a lap, hanem az olvasók véleményét tükrözik. Az európai bírói gyakorlat viszont azon az állásponton van, hogy a hozzászólások tartalmáért és az abból következő jogsértésekért - hiába nem a szerkesztett tartalomhoz tartoznak - az a szolgáltató is felelős, amely megteremti a kommentelés lehetőségét.
Így született meg a Nagykamara döntése az úgynevezett Delfi-ügyben: az észt internetes újság még 2006-ban közölt egy cikket arról, hogy egy kompokat üzemeltető cég hajója megrepesztett egy teherautóval is járható, jégre épült utat a tengeren, ellehetetlenítve a közlekedést és az áruszállítást. Az írás alatt a cég vezetőjét becsmérlő, gyűlöletkeltő és erőszakra buzdító hozzászólások jelentek meg, aki ezért pert indított a hírportál ellen.
A Delfi felelősségét az észt bíróság is megállapította és 320 eurós - mintegy 100 ezer forintos - kártérítésre kötelezte. A hírportál végül Strasbourghoz fordult, ám az emberi jogi bíróság két alkalommal is úgy döntött, a Delfit is terheli a felelősség.
Sokak szerint a döntés árthat az internetes szólásszabadságnak. Ugyanakkor emlékezetes: az Európai Unió Tanácsa tavaly új iránymutatást fogadott el, amely az internetes szólásszabadság biztosítását is az alapvető emberi jogok közé emelte. A tanács szerint a szólásszabadság az interneten is védendő, s mint közleményükben írták: a vélemény és az önkifejezés szabadsága egyetemes jog, amely minden személyt egyenlően megillet, s az EU határozottan ellenzi az internet vagy az új médiumok bármiféle indokolatlan korlátozását.
A strasbourgi bíróság a Delfi-ügy kapcsán azonban hangsúlyozta: a szólásszabadság joga a szélsőséges véleményeket megfogalmazó kommentelőket nem illeti meg. Az ítélettel szemben csak Sajó András magyar és Nona Tsotsoria grúz bíró fogalmazott meg ellenvéleményt, mint írták, remélik, hogy a döntés nem az új média elhallgattatásának kezdete.
- A véleménynyilvánítás szabadságát komolyan kell venni. Ugyanakkor mindig is hangsúlyoztam, hogy az internet nem jogmentes terület, a szólásszabadság nem terjed odáig, hogy minden vélemény szabadon tűrhető legyen. Ha valaki például gyilkosságra buzdít, az bizonyosan nem a tolerálható vélemények közé tartozik - mondta a Népszavának Majtényi László volt adatvédelmi biztos.
Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) egykori elnöke szerint a Delfi-ítélet mégis aggodalomra adhat okot a szólásszabadság tekintetében, hiszen a bíróság arról döntött, hogy a médium, amely a felületet biztosítja, a komment szerzőjéhez hasonlóan felelős. - A füzet gyártója felel-e azért a szövegért, amit a füzetbe beleírok és közzéteszek? Persze nem mondom, hogy az online felületen nem hasznos a szűrés - erre vannak jól alkalmazható módszerek -, de a felület fenntartója az olvasói kommentekért csak akkor feleljen, ha azok jogsértő tartalmáról jelzést kap - mondta Majtényi.
Ilyen, a szűrésre alkalmas módszer lehet az értesítési és eltávolítási rendszer, amellyel mindössze egy kattintással jelezhetjük a webhelyek üzemeltetői felé, ha sértő vagy durva hozzászólásokba botlottunk. Másik módszer lehet a moderátorok alkalmazása, akik akár előzetesen is ellenőrizhetik a weboldalra felkerülő kommenteket. - Ez tulajdonképpen egyenes út lehet a privát cenzúra megvalósulásához - mondta Dojcsák Dalma.
A TASZ szólásszabadság szakértője szerint még a moderálás ellenére is előfordulhat, hogy olyan tartalmak csúsznak át a szűrésen, amelyekről később kiderülhet, hogy jogsértőek - a weblapok moderátorai pedig, hogy ezt elkerüljék, inkább törölhetik az összes kommentet, ami akár egy kicsit is problémásnak tűnhet. Így a kommentszekcióban lepuhított, kilúgozott viták alakulhatnak ki. Vagy ez, vagy egyáltalán nem engedélyezik a kommentelést.
- A moderálás ráadásul jelentős terheket ró a szolgáltatókra, a kisebb weblapok üzemeltetői ezt nem is engedhetik meg maguknak - tette hozzá Majtényi László. Úgy véli, a moderátoroknak jogi szempontból is felkészültnek kell lenniük, hogy eldönthessék, mely tartalmakat engedhetik át - különbséget kell tenniük a szimplán kritikus és a sértő vélemények között. -
A jog eddig is tett különbségeket; a szólásszabadság határai tekintetében, a különböző médiumok is eltérnek ebben a tekintetben. A közszereplőknek és a közfeladatot ellátó személyeknek például többet kell elviselniük, így az ő esetükben is mások lehetnek a moderálási szabályok. Tarthatunk viszont az úgynevezett "chilling effect" terjedésétől, azaz a honlap fenntartója számára abból nincs gond, ha a kritikus vélemény meg sem jelenik.
A Delfihez hasonló magyar ügy is a strasbourgi bíróság előtt van már: a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete egy korábbi állásfoglalásában hívta fel a figyelmet az Experient elnevezésű cég etikátlan hirdetési gyakorlatára, mire a céget kommentelők százai kezdték szidalmazni. Az ügy az Alkotmánybíróságot is megjárta, amely úgy döntött, hogy jogsértő kommentek közzététele esetén az internetes tartalomszolgáltatót is felelősség terheli.
Ha valaki, akinek a jogait egy kommentben megsértették pert kezdeményez, nagy valószínűség szerint nyerni is fog, még akkor is, ha a kifogásolt hozzászólásról a portál nem tudott, illetve abban az esetben is, ha azt időben eltávolítják. Az üggyel kapcsolatban a strasbourgi emberi jogi bíróság idén hozhat döntést.