brókertörvény;

- Puhult a brókertörvény

A "brókertörvény" keddi parlamenti elfogadása nyomán világossá vált, hogy a társasági adójukból, a különadójukból és akár az általuk fizetett tranzakciós illetékből is levonhatják majd a bankok és más Beva-tagok azt az összeget, amely a Quaestor kártalanítása során nem térül meg az általuk fizetendő előlegből. (A befizetés időpontja még nem ismeretes, feltehetően a kötvény törlesztésének időpontjához illeszkedik majd.) 

A bankadó a korábban bejelentett módon csökken, 50 milliárd forintos adóalap feletti kulcsa az eddigi 0,53 százalékról 2016-ban 0,31 százalékra, majd 0,21 százalékra csökken. A lízingcégeknél ezzel szemben marad az eddigi magas szinten a bankadó.

Az MSZP kifogásolta, hogy a salátatörvényben a "brókerkormány" a jó és támogatható jogszabályok közé csempészte az MNB felelősségre vonásának lehetetlenné tételét, ami arról árulkodik, hogy Orbán Viktor és társai már az új fideszes brókercsalásokat készítik elő. Az egyszerű többséggel megszavazható törvényre a kormánypárti honatyák voksoltak igennel.

A témához kapcsolódik, hogy csak ősszel kerülhet pont az állam 15 százalékkos részesedésszerzésére az Erste Bankban az eredeti, július 30-i határidő helyett. A beszámolók szerint a késés oka a pénzügyi értékelés vártnál nagyobb időigénye, pontosabb részletek azonban még nem állnak rendelkezésre - írta tegnapi Hírlevelében az Equilor. A késésben az is közrejátszhatott, hogy a magyar kormány nem tett eleget annak az osztrák bankkal, illetve az EBRD-vel kötött megállapodásnak, amelyben vállalták, hogy a bankok megkérdezése nélkül semmiféle tehernövelés nem lesz a szektorban, márpedig a Quaestor-károsultak állami megsegítése a bankok "hozzájárulása" nélkül nem jöhetett volna létre.

Továbbra sem döntött a kormányzat a taxirendeletről, hiába tiltakoztak a budapesti taxisok az Uber ellen. Így marad a feszültség a hagyományos és az alternatív szolgáltatók között.