„Közel a megállapodás”, „Tettünk előrelépéseket”, „A témák kilencven százalékában egyetértés született”, „A héten megszülethet a megállapodás”. Ezek a konkrétnak éppenséggel nem nevezhető, de óvatos derűlátásról bizonyságot adó nyilatkozatok hangzottak el az euróövezet állam- és kormányfőinek hétfő késő esti tanácskozása után.
Ha nem hallottunk volna számtalanszor hasonlóan pozitív megnyilatkozásokat az elmúlt majdnem fél év alatt a hitelezők és a görög kormány illetékesei közötti tárgyalásokat követően, akkor most talán derűlátóbban tekintenénk a megállapodás elébe.
Szó se róla, biztosak lehetünk abban, hogy megmentik Görögországot, nem hagyják kiesni az euróövezetből. Az Európai Unió biztosan segédkezet nyújt, akár a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), akár nélküle. Az IMF mindig keményebb álláspontra helyezkedett Athénnal szemben, a Valutaalap illetékeseinek nyilatkozataiból olybá tűnt, hogy az IMF számára az sem érne fel tragédiával, ha Görögország kiesne az euróövezetből.
Ha azonban az ország csődöt jelentene, akkor az IMF igen nagy pénztől esne el, hiszen Görögországnak csak júniusban majdnem 1,6 milliárd eurót kellene visszafizetnie. Más kérdés persze, ha megnyílnak az unió pénzcsapjai, akkor sem görög, hanem európai pénzből fizetnek az IMF-nek.
A társadalom nagy része rendkívüli módon megérezte a válságot. Különösen az egészségügy tekintetében váltak nagyon súlyossá a következmények. A lakosság egyharmada nem rendelkezik betegbiztosítással, az orvosok majdnem a felét tették az utcára – írta a Süddeutsche Zeitung. A csecsemőhalandóság 2008-2010 között 43 százalékkal emelkedett, az öngyilkosságoké pedig megkétszereződött. Akár biztosított valaki, akár nem, a gyógyszerárak negyedét a páciensnek kell megtérítenie. A leukémiások számára például havi 2000 eurót kell előteremteni a kezeléshez – írta a Süddeutsche Zeitung.
Az EU-ban már szinte hagyománnyá vált, hogy mindent az utolsó pillanatra hagynak. Így történt ez a görög ügyek megoldásával is, hiszen jövő kedden éjfélkor letelik a hitelmegállapodás hatálya. Ha eddig az időpontig nem születne megegyezés, akkor Görögország számára elkerülhetetlen lenne a csőd, bankrendszere összeomlana, s a pénzügyi apokalipszis miatt az euróövezetet is el kellene hagynia.
Biztosra vehető, hogy ezen a héten valóban meglesz a megállapodás. Azzal kapcsolatban azonban már lehetnek kételyeink, hogy annak tartalma megfelel-e majd az elvárásoknak. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter például úgy fogalmazott, hogy nem lát nagy különbséget a legújabb görög javaslat és a korábbiak között. A görög kormánnyal eddig nagyon baráti viszonyt ápoló Werner Faymann osztrák kancellár is úgy nyilatkozott a hétfői csúcs után, hogy előrelépés van ugyan, de a nagy optimizmust nem tudja osztani.
Mit ajánlott Athén? A 12 oldalas beadvány szerint az elsődleges, adósság nélküli többlet tekintetében elfogadta a hitelezők idei évre vonatkozó egy százalékos követelését, 2016-ra pedig ezt két százalékra emelnék a GDP arányában. A hitelezők már kezdettől fogva követelték a szállodákra kivetett áfa felemelését, amely jelenleg 6,5 százalék.
Ezt Görögország a duplájára, 13 százalékra emelné. A vendégházak, éttermek áfája pedig 13-ról 23 százalékra növekedne. Hasonló mértékű lenne az alapvető élelmiszerek, a rizs és a tészta áfájának emelése. A legalacsonyabb, hat százalékos áfakulcs csak a könyvekre és az orvosságokra maradna meg.
A vállalkozásokra kivetett adókat 2016-tól emelnék 26-ról 29 százalékra. Emellett azt tervezik, hogy az évi 500 ezer eurónál több bevételt felmutató vállalkozásokat további 12 százalékos teherrel sújtanák. Felemelnék az úgynevezett szolidaritási adó mértékét, amelyet az évi 50 ezer eurónál többet keresőkre vetnek ki. Emelik a luxusadók mértékét, ez a gépkocsikra, magánrepülőkre, úszómedencékre, s a 10 méternél hosszabb hajókra vonatkozna. Bevezetik az adót az internetes szerencsejátékokra is.
Ami a legkényesebb kérdést, a nyugdíjrendszert illeti, itt történik a legkevesebb változás. 2016-tól állítólag megszüntetik a korai nyugdíjazás gyakorlatát, s csökkentik a havi ezer eurónál magasabb öregségi járulékot. Ez az intézkedés azonban csak keveseket érint.
A görög kormány folytatja a privatizációt, főleg a kikötőkét és a repülőterekét. A magánosítást azonban feltételekhez kötik, az állam továbbra is részvényes marad, a befektetőknek pedig el kell kötelezniük magukat a regionális gazdaságba való befektetésekre, valamint tiszteletben kell tartaniuk a munkavállalók jogait. Kizárja a kormány az Admie áramszolgáltató magánosítását, és nem értékesíti az OTE távközlési vállalatnak az állami tulajdonában lévő részvényeit.
Mindezek mellett a kabinet 200 millió euróval csökkenti a katonai kiadásokat. Görögországnak viszonylag magasak a hadi kiadásai. A kormány fokozná a korrupció elleni harcot.
Egyelőre nagy kérdés, ez mire lesz elég. Athén azt állítja, az intézkedések 8 milliárdos megtakarítást-pluszbevételt jelentenek. A hitelezők nagy számolásba kezdtek, az IMF azonban egyelőre nincs elragadtatva. Két kérdésről egyelőre nem esett szó a tárgyalásokon: az adósság visszafizetésének átütemezéséről, illetve egy harmadik mentőcsomag lehetőségéről. Francois Hollande a csúcstalálkozó után úgy foglalt állást, nem lesz harmadik mentőcsomag. Elmondta azt is, olyan tartós megoldáson dolgoznak, amely nem csak negyedévre, vagy félévre tart ki.
Angela Merkel kancellár szintén megerősítette, nem volt szó újabb mentőcsomagról, amint az adósságleírásról sem. A görög kormány illetékesei rendre azt hangoztatták, ragaszkodnak, hogy a hitelmegállapodásba az adósságelengedést is belefoglalják. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke ezzel kapcsolatban kijelentette, nem érkezett el az idő arra, hogy szót ejtsenek erről a kérdésről.
A görög kormány új javaslatait szerda estig vizsgálják a hitelezők, az Európai Központi Bank (EKB) és az IMF szakértői. Ezt követően szerda este ismét összeülnek az euróövezet pénzügyminiszterei, hogy végső formájába öntsék a megállapodást. Ezt az EU csütörtöki és pénteki rendes csúcstalálkozóján véglegesíthetik. Ezután a helyi parlamenteknek gyorsított eljárásban kell elfogadniuk az előterjesztést.
Ha a megállapodás megszületik, Alekszisz Ciprasz miniszterelnöknek nem lesz könnyű elmagyaráznia pártja, a Sziriza balszárnyának, miért tér el ennyire a kormány programjától. Bár nagyon valószínűtlen, hogy a törvényhozásban leszavaznák a megállapodásról szóló javaslatot, a miniszterelnökre egyre nagyobb nyomást gyakorolhatnak a baloldali képviselők.
A „balosok” mindenesetre már most azzal fenyegetnek, hogy a nem gombot nyomják meg. Alekszisz Metropolusz, az athéni törvényhozás elnökhelyettese azt közölte, „nehéz lesz keresztülvinni ezt a programot a parlamentben”.
Ha mégis a legrosszabb forgatókönyv következne be, s a parlament nemet mondana a javaslatra, akkor előrehozott választást írnának ki, valamint népszavazást az euróövezetben való maradásról, így még hónapokig maradna a teljes bizonytalanság.
