Mások mellett a Csík Zenekar és a Balkán Fanatik is színpadra lép az idei Kaláka Fesztiválon, amelyet a diósgyőri vár felújítási munkálatainak kezdete óta a Bükk másik oldalán, Egerben rendeznek. A június 25-28. között zajló fesztivál évtizedek óta az érdeklődés tárgyát képezi, azonban Gryllus Dániel zenész, alapító szerint az eladott jegyek számával nem mérhető a találka sikere.
„Az igazi mértékadó a mindig remek hangulat. A Kaláka Fesztiválon mindenki nagyon jól érzi magát, ez az elmúlt évtizedek tapasztalata. Mi magunk is mindig feltöltődve és úgy távozunk, hogy már a jövő évi terveket fontolgatjuk” – fogalmazott. Az összművészeti fesztivál harmincöt éves története óta sokat változott a világ, egyre több fesztivál nőtt ki a földből, elég csak a Szigetet, vagy a Balaton Sound-ot említeni.
„1980-ban, amikor elkezdtük ezt az akkori Kelet-Közép-Európában egyedülállónak számító fesztivált, még sokkal koncentráltabb volt egy ilyen esemény. Habár most is jönnek vendégek még Japánból is, akkoriban még több országot tudtunk vendégül látni. Ma minden napra nyolc fesztivál jut, de az is lehet, hogy alábecsültem a számot. Éppen emiatt a közönség is megoszlik, nincsenek annyian, mint húsz évvel ezelőtt.”
A látogatószámra utalva azt mondja, talán 3-4000 fő képezi a közönséget, ami igencsak szép számnak számít egy négynapos, jó részt magyar előadókból álló programsorozaton. De mi adja a folkfesztivál egyediségét? „Az, hogy még ma is intellektuális és egyben szórakoztató. Az egri várban két színpadon felváltva lépnek fel a zenekarok, a húsz koncert mellett filmvetítések, kiállítások, irodalmi estek lesznek, szóval minden napra jut a szellemi pezsgésből.
A fesztivál kezdetén az egri Érsekkertben, a Múzsák ligetében Kányádi Sándor Kossuth-díjas költő fog fát ültetni. Ezt követően a Valaki jár a fák hegyén című Kányádi-műsorral lépünk színpadra. Minden nap táncházzal zárul, ahol többek között ír, moldvai, erdélyi táncokkal ismerkedhetnek a vendégek” – mondta Gryllus, aki legalább ennyire fontosnak tartja, hogy nemzetközi legyen a fesztivál. „Egyik törekvésünk éppen arra irányul, hogy a túlnyomó részt hazai előadók mellett más nációjú művészek is bemutatkozhassanak, idén például francia, olasz, szlovák és román fellépőink is lesznek.”
A névadó Kaláka együttes több alkalommal is koncertezik a rendezvényen, a töretlen érdeklődést azzal magyarázza Gryllus Dániel, hogy amit csinálnak, az soha nem vált nyögvenyelőssé. „Negyvenhat éve zenélünk együtt ebben a formációban, fele ennyi idő alatt házasságok bomlanak fel. A közös ízlés, emberi értékrend összehoz minket, alkalmazkodunk egymáshoz, hiszen egy hosszabb távú együttműködés olyan, mint az együttélés: együtt utazunk, lépünk színpadra, közös a nevetés és a sírás is.”
A zenész kiemelte, mindig figyelembe veszik az emberi tényezőket, pénzen és politikán soha nem marakodtak. Elárulta, véleménye szerint nincs olyan művészeti ág, amely mecénás nélkül működhetne. „A művészet a világon mindenütt rá van szorulva a támogatásra. Minket Eger városa mellett a Nemzeti Kulturális Alap valamint a médiapartnerek támogatnak és kapunk segítséget a kulturális tárca miniszteri keretéből is.”
A Kaláka életműve jórészt megzenésített versekből áll: „Visszavisszük a verset a természetes közegébe, az énekbe. Mindig ügyelünk arra, hogy ne üljünk rá a verse, mi csupán közvetítőszerepet töltünk be. Ha verset éneklünk, tudjuk, hogy a költemény egy érték, amelyet szolgálunk. Semmivel sem rokonítható élmény, amikor fiatalok, idősek velünk együtt éneklik József Attilát, Kosztolányit, vagy éppen Szabó Lőrincet.” Például a Sebő együttes munkáját Weöres Sándor és Nagy László is lelkesen támogatta, a Kalákát pedig a kortárs költők közül például Kányádi Sándor karolta fel.
A 86 éves szerző évtizedek óta ajánl megzenésítésre érdemes verseket a formációnak, a Kaláka első dél-amerikai turnéjára például a Dél keresztje alatt című versének megzenésítését szorgalmazta, a rendszerváltás idején pedig a Kuplé a vörös villamosról című költeményét javasolta. Gryllus Dániel szerint rendkívül fontos, hogy 1-99 éves korig mindenkihez szóljanak, éppen ezért vannak kifejezetten gyerekeket megcélzó gyűjteményes lemezeik is.
A zenekar turnénaptára már tartalmaz 2016-os előjegyzéseket is, hamarosan a gyakran Kaláka-dallamra verset író Lackfi János költővel közösen jelentetnek meg albumot, lemez készül az elmúlt évtizedek József Attila-versfeldolgozásaiból, illetve megzenésítik a ferencvárosi önkormányzat felkérésére kortárs költők által készített Ünnepi szonettkoszorút is, amely József Attila Hazám című verse utolsó szonettjére reflektál.