A tavalyinál jóval alacsonyabb olajárak, valamint a deflációs európai környezet hatására importált negatív infláció a korábbi előrejelzéseknél lényegesen mélyebbre nyomta az inflációt, így az MNB inflációs prognózisa is érdemben csökkent. A külső monetáris feltételek szintén támogatták a kamatcsökkentést. Az EKB március elején indította el a havi 60 milliárd euró értékű kötvényvásárlási programját, az amerikai adatok közelmúltbeli várakozások alatti teljesítménye pedig a Fed később kezdődő és jóval lassabb kamatemelési sorozatát jelzi előre, mindezen túl idén mintegy kéttucatnyi jegybank csökkentett kamatot, köztük a szűkebb régiónkban a lengyel és a román jegybank is. Noha az infláció az utóbbi hónapokban meghaladta a várakozásokat, ennek ellenére mind az inflációs, mind a nemzetközi feltételek feltehetően kedvezőek maradnak. Az alapkamat tartósan alacsony szinten maradhat, mert 2016 őszéig nem számítunk arra, hogy az infláció megközelítse a 3 százalékos célkitűzést.
A tartósan alacsony kamatszintet a feltehetően továbbra is igen laza nemzetközi környezet (az EKB 2016 szeptemberéig folytatja a kötvényvásárlási programját), valamint a hazai kockázati megítélés folyamatos javulása, a külső sérülékenység érdemi csökkenése és a várható hitelminősítői felminősítések is támogathatják. Így kamatemelésre legkorábban jövő év őszétől számítunk, 2015 végén az alapkamat 1,50 százalékon, 2016 végén 1,80%-on állhat. Azonban nem zárható ki a kamatcsökkentések folytatása, ami elsősorban attól függhet, hogy az MNB csütörtökön megjelenő inflációs jelentésében a 3 százalékos inflációs cél középtávú eléréséhez további monetáris lazítást tarthat szükségesnek. Erre már a ma 3 órakor megjelenő MNB-közlemény is utalást tehet - mondta Suppan Gergely
A mai kamatvágással várhatóan véget ér a márciusban elindított kamatcsökkentési ciklus - így vélekedett Jenei Domokos, a Nézőpont Intézet elemzője.
A legutóbbi inflációs jelentés alapján a fogyasztói árak mérsékelten emelkedő tendenciát mutattak. Ennek ellenére az alacsony inflációs szint továbbra is fennmaradhat, köszönhetően a visszafogott importált inflációnak, az alacsony energia- és üzemanyagáraknak, valamint az alacsony inflációs várakozásoknak. A fogyasztói árak emelkedése a deflációs kockázatok enyhülését vetítik előre, így a középtávú inflációs cél akár a következő évben elérhetővé válhat.
Csehországot kivéve az elmúlt hónapokban a kelet-közép-európai régiót is az óvatos monetáris lazítás jellemezte, mely a mérsékelten, de stabilan emelkedő fogyasztói árak következtében elérte célját, tehát a régió nem csak a növekedés terén mozog szorosan együtt.
A magyar jegybanki vezetésnek továbbra is figyelemmel kell kísérnie a világgazdaság fő szereplőinek monetáris politikáját. Az eurózóna tagországait jelenleg a görög kérdés foglalkoztatja leginkább: egy esetleges államcsőd a forint árfolyamát is befolyásolhatja, ami az inflációs folyamatokat is felgyorsíthatja.
Az amerikai jegybank szerepét betöltő FED más dimenzióban mozog. Az amerikai munkaerő-piaci és inflációs folyamatok alapján a nyáron várt kamatemelés az év végére tolódhat, mely kedvezően hathat a kelet-közép- európai régióra, így az ezzel járó piaci átrendeződés még várat magára.
A Magyar Nemzeti Bank által márciusban elindított kamatcsökkentési ciklus az elmúlt hónapok inflációs jelentései és piaci eseményei alapján kezdi elérni a célját, így a folyamat lezártnak tekinthető. Az év második felében az infláció üteme – mérsékelten ugyan, de – tovább emelkedhet, mely támogathatja a magyar gazdaság növekedését - mondta Jenei Domokos.
A jegybankárok lépése összhangban van az elemzői várakozásokkal – értékelte Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a lépést. A szakember hozzátette: „Bár a piacon vannak előrejelzések, amelyek szerint a következő hónapokban további vágásra kerülhet sor, én nem számítok arra, hogy 1,5 százalékos szint alá csökkentse a kamatot a jegybank.” A szakember szerint az infláció már az év végére 3 százalék körüli szintre gyorsulhat, ez pedig megfelel a jegybank inflációs céljának.
Fontos, hogy a mostani kamatcsökkentéssel a magyar kamat elérte a lengyel kamatszintet. „Ez azért kulcskérdés, mivel a befektetők hosszú távon rizikósabbnak tartják a magyar gazdaságot, mint a lengyelt. Erről a meredek magyar hozamgörbe árulkodik. A 2 éves magyar papírok hozama alacsonyabb, a tízéves magyar kötvényeké pedig magasabb az azonos futamidejű lengyel papírok hozamához képest. A hosszú magyar hozamokban pedig egyre kevésbé észrevehető a kamatcsökkentés hatása, valamint az is fontos, hogy a rövid lejáratú magyar papírok esetében az alacsony hozamban főszerepe van az új monetáris eszköztárnak” – fogalmazott Németh Dávid. A szakember utalt arra is, hogy a nemzetközi befektetési környezet is óvatos monetáris politikát indokol, mivel kedd kora délutánig még mindig nem oldódott meg a görög helyzet, és az ukrán konfliktus szintén kockázatot jelent.
A jegybank az elmúlt ülések alkalmával mindig azt kommunikálta, hogy mindaddig folytatható a monetáris enyhítés, amíg nem veszélyezteti a középtávú inflációs kilátásokat - ez Bebesy Dánielnek, a Budapest Alap portfoliókezelőjének véleménye. A váratlanul magasabb májusi érték és az inflációs trend egyértelmű fordulója ellenére egyelőre úgy gondoljuk, hogy az MNB a középtávú célokat illetően továbbra sem lát veszélyeket. A külső környezetben is inkább kedvező fordulatot láthattunk a napokban. A görög válság megoldásban talán áttöréshez érkeztünk, ami elkerülhetővé teszi a nagyobb piaci felfordulást. Az amerikai jegybank legutolsó júniusi ülése is inkább megnyugtató lehet az MNB számára, hisz egyre későbbre tolódik a kamatemelés várható kezdete.
A hazai kilátásokat illetően az látszik, hogy a piac további kamatvágásokat vár a nyár folyamán, és a csökkentés végpontját 1.3% körül várja. A legfrissebb inflációs jelentésben nem számítunk nagyobb változásra, bár várhatóan a tavaszi jelentéshez képest gyorsabban emelkedik majd az inflációs pálya. Az MNB eszköztárának megváltoztatása támogathatja az alacsonyabb kamatszintet, hisz a távozó külföldi befektetők helyett a hazai bankok kényszerülnek majd állampapír vásárlásokra, így tompítható az a veszély, hogy az amerikai kamatemeléssel párhuzamosan csökkenő magyar kamatszint hirtelen tömeges állampapír eladásokhoz vezetne - mondta Bebesy Dániel.
