Az I. világháború;I. világháború;

- Visszafoglaltuk Lemberget!

Kedd délután 4 órakor jelentették, hogy a várost védő orosz állásokat áttörték – Este 7 órakor jelentik Lemberg elfoglalását – Az osztrák-magyar hadsereg érkezett elsőnek a városba. 100 éve, ezen a napon írtuk.

A galíciai harctéren egymást rohamosan űző események során, a szövetséges hadseregek kedden a végső csapást zúdítottak az elkeseredetten védekező orosz hadseregre és a nehéz viadal a szövetségesek győzelmével végződött. Kedd délután az osztrák-magyar seregek bevonultak Lembergbe.

Lemberg elfoglalásának jelentőségét csak az egész galíciai hadjárattal, illetve az oroszokkal folytatott háború eseményeivel kapcsolatban tudjuk kellőképen mérlegelni és értékelni.

A stratégiai szükségszerűség azt követelte, hogy a monarchia hadserege támadólag lépjen föl az oroszokkal szemben. A szövetséges hadseregek nem jutottak olcsó dicsőséghez ebben a győzelemben. Szívós, kitartó harcokban kellett lemorzsolniok az ellenséget, amely kétségbeesetten védekezett, hogy megtarthassa eddigi küzdelmeinek gyümölcsét, a hódított területeket és valóra váltsa szövetségeseinek tett, ígéretét.

Napok óta tartanak a harcok Lemberg körül. Az oroszok a várost is nagyon megerősítették és elkeseredetten védelmezték ezeket az új állásokat is a szövetségesek erőteljes támadásaival szemben, míg végre kedden a II. osztrák-magyar hadsereg leverte az utolsó ellentállást is és bevonult Lembergbe.

Lemberg sorsa tehát eldőlt és vele együtt hamarosan el fog dőlni Galícia sorsa is. És ez kifejezésre juttatja az oroszokra nézve annyira tragikus valóságot, hogy csaknem egy esztendeig tartó rettenetesen véres, katasztrófákat jelentő veszteségekkel teljes hadjáratuk teljesen meddő maradt.

A szövetséges hadseregek küzdelmei pedig a legjobbat ígérő sikerekkel járnak. A Keleti-tengertől egészen a Tanevig hatalmas területeket vágtak le Oroszország testéből, amely a mindeneket letipró gőzhenger küldetésével kezdte meg hadjáratát és most megtörten, haderejében megingatva kénytelen elvonulni eddigi dicsősége színteréről, hogy végső erőfeszítésben védje meg a saját országát azokkal szemben, akiknek az elpusztítását bízták rá a szövetségesei.

Népszava 1915. június 23