Tegnap reggel még nagyon derűlátó nyilatkozatok láttak napvilágot arról, hogy megállapodás születhet a hitelezők és a görög kormány képviselői között az euróövezeti országok állam- és kormányfőinek hétfőn este kezdődött csúcstalálkozóján.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke jó alapnak nevezte a tárgyalásokra az Alekszisz Ciprasz görög kormányfő által vasárnap benyújtott javaslatokat, amelyeket Juncker mellett Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke, és Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetője is – görög állítás - szerint megkapott.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke ugyanakkor óva intett a csodavárástól a rendkívüli csúcs előtt, szerinte ez „biztosan nem az utolsó lépés lesz”. Úgy tűnik, Tusk megsejtett valamit. Az ugyanis már a várva várt rendkívüli csúcs előtt, az Eurogroup napközben megtartott előkészítői megbeszélésein kiderült, hogy a nagy áttörés ezúttal is elmarad.
Egy ideig még az is kérdéses volt, érdemes-e egyáltalán ilyen körülmények között megrendezni a hétfő esti csúcstalálkozót, később azonban Brüsszelben jelezték, hogy az nem marad el, s az állam- és kormányfők megpróbálják felgyorsítani a tárgyalásokat. Erre szükség is lenne, hiszen jövő kedden éjféltől lejár a hitelmegállapodás hatálya, s Athénnak addig 1,6 milliárd eurót kellene visszafizetnie a Nemzetközi Valutaalap (IMF) bankszámlájára.
A bankrendszer helyzete különösen siralmas, a pénzintézetek tartalékai nemhogy napokig, csak órákra elegendőek. Ezért is jellett rendkívüli ülést tartania az Európai Központi Bank kormányzótanácsának is, amely ismét megemelte a görög bankok sürgősségi likviditási támogatását.
Az euróövezeti találkozó egyébként meglehetősen hektikusan zajlott, Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter morózusan jegyezte meg, hogy ő személy szerint semmi új javaslatot sem látott. Alexander Stubb finn pénzügyi tárcavezető is osztotta német kollégája borúlátását, aki megjegyezte: „nagyon alacsonyak az elvárásaink a mai nappal kapcsolatban”.
Jeroen Dijsselbloem, az Eurogroup vezetője is egyetértett velük, s kiemelte, hétfőn nem születhet végső megállapodás a hitelezők és a görög kormány illetékesei között. Az euróövezeti csoportot irányító holland pénzügyminiszter később udvariasan – Junckerhez csatlakozva - megjegyezte, a görög javaslatok jó alapot teremtenek a további tárgyalásokra, de a végső megoldás még több napig várat magára.
Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság euróért és szociális párbeszédért felelős alelnöke úgy foglalt állást, „üdvözlendő lépés”, hogy Athén új intézkedéseket javasolt, de további munkára van szükség. Ezért ezen a héten újra összeülnek az euróövezeti tárcavezetők. Michael Noonan ír pénzügyminiszter azt közölte, továbbra sem világos, mit is tartalmaz valójában a görög javaslatcsomag.
Hírek szerint a tárcavezetők szót ejtettek arról is, hogy szükségessé válhat korlátozások bevezetése a pénzfelvételek során, mivel jelenleg naponta körülbelül egymilliárd euró áramlik ki a görög pénzintézetekből a bizonytalan helyzet miatt. Döntés egyelőre nem született ebben a kérdésben.
A bizonytalan hírek nem érdekelték az athéni tőzsdét. A piaci szereplők mintha teljesen biztosaknak tűnnének a megállapodás létrejöttében. A banki részvények árfolyama valósággal szárnyalt:mutatójuk 20 százalékkal emelkedett.