Bár a költségvetési törvény értelmében ellenérték nélkül kell átvállalni a BKV adósságát, a fővárosi-közgyűlés mai ülésén várhatóan átadják az államnak a Dagály uszodát és környékét. A vizes vb-t ugyanis nem akarják hátráltatni. Az erről szóló határozatban viszont felkérik a kormányt, hogy a BKV idei működésének finanszírozásához hiányzó 15 milliárd forintot bocsájtsa a főváros rendelkezésére. Erről a főpolgármester tájékoztatta a Népszavát.
Tarlós István múlt pénteken rendkívüli tájékoztatón jelentette be, fél éve egyeztet a kormánnyal arról, hogy átvállalják a közlekedési cég adósságát, emellett a működéshez szükséges forrást is biztosítják, Lázár János azonban előző nap ezzel ellentétes bejelentést tett. A főpolgármester arra emlékeztetett, korábban ugyan arról volt szó, hogy az adósságátvállalásért cserébe ingatlanokat kell Budapestnek átadnia, ám mert ezt így nem engedi a törvény, végül hivatalosan senki nem kötelezte a fővárost a Dagály és egyéb ingatlanok átadására. Akkor úgy tűnt, ha a mai közgyűlésre nem születik megállapodástervezet a BKV ügyeinek rendezéséről, a grémium nem dönt az uszoda átadásáról, ami a beruházás csúszását jelentheti, hiszen a nyári szünet előtt ez lesz az utolsó ülés.
Az uszodáról nem vitáznak a kormánnyal, a Raoul Wallenberg Szakközépiskola és Szakiskola épületéről, a Fiumei úti temető vagyonkezelői jogáról, valamint egy új református központ létesítéséhez szükséges ingatlanról viszont addig nem tárgyal a főváros a kormánnyal, amíg nincs rendben a BKV ügye. A budapesti tömegközlekedés ugyanis nem a fővárosi önkormányzat "passziója, hanem kötelező államtól kapott feladat", aminek a forrásáról gondoskodni kell - fogalmazott lapunknak a főpolgármester. Arról beszélt, hogy a BKV-t naponta mintegy 600 ezer ember használja, egy komoly járatritkításnak akár politikai következményei is lehetnek, ezért fordult az ügyben Orbán Viktorhoz. "Két emberben bízom nagyon, a miniszterelnökben és a belügyminiszter úrban" - mondta.
Tarlós szerint nem az a fontos, hogy valaki felsorolja, menyit ad az állam a BKV-nak hanem az, hogy mennyit nem ad, mennyi hiányzik a feladat elvállalásához. Arra utalt, hogy a Miniszterelnökség vezetője csütörtökön azt tudatta, hogy a kormány 52.3 milliárdot vállal át a közlekedési társaság hiteléből. Azt is elmondta, 2016-ban 40 milliárd forintot, 2017-ben 37 milliárdot, 2018-ban pedig 33 milliárdot kap a BKV, az idei 15 milliárdról viszont nem esett szó. Mint arról sem, hogy a kabinet által elfogadott összegekből nem lehet tisztességesen működtetni a budapesti tömegközlekedést. Ha a fővárosnak lenne pénze a BKV-feladatellátásra, akkor nem kérnének az államtól. Ám minden "értelmes forrást" elvettek, az iparűzési adónak is csupán az 51 százaléka marad Budapesten és ez majdnem teljes egészében a közlekedésre kellene fordítani ahhoz, hogy ne szoruljon plusz támogatásra a cég. Ez Tarlós szerint lehetetlen. A főpolgármester arra emlékeztetett, hogy a BKV finanszírozása 26 éve megoldatlan.
Tarlós lelkiismerete saját bevallása szerint tiszta, mert javaslataikkal több alkalommal fordultak a kormányhoz, a parlamenthez. Ez alkalommal azt tudatta a miniszterelnökkel, amennyiben Lázár pontos tájékoztatást adott a kormány döntéséről és a BKV csak annyi pénzt kap, amennyiről a kancelláriaminiszter beszélt, akkor a főváros önhibáján kívül ezt a szolgáltatást a jövőben kellő színvonalon nem tudja biztosítani. Október, novembertől komoly járatritkítás várható. Nem a városnak, vagy neki tesznek szívességet. Ő támogatja ezt a kormányt, különösen a miniszterelnököt. Ha valakik kezelhetetlen helyzetet teremtenek, az nem az ő felelőssége - figyelmeztetett.
A főpolgármester és a Miniszterelnökség vezetője tavaly összecsapott már egyebek mellett az uniós források ügyében. Akkor ezt többen "álkonfliktusnak" nevezték. Később azonban arra figyelmeztettek, Lázár erős ember, mégsem kellene szembemennie Tarlóssal. Őt ugyanis 20 ezer szavazattal választották meg Hódmezővásárhelyen, a főpolgármesterre viszont 300 ezren voksoltak Budapesten.
