Egyre többször találkozni olyan esetekkel, amikor egyes cégek úgy döntenek, hogy termékeik fogyasztói kiszerelésének nagyságát csökkentik. Pontosan ez történt nemrég a Coca-Colával, a Fantával, vagy éppen a Sprite nevű üdítőitallal: az addig megszokott 1,5-2 literes kiszerelésüket megszüntették, helyükre bevezették a 1,25 és az 1,75 literes palackokat.
A mennyiségből tehát elvettek, az árak viszont nemhogy csökkentek volna, inkább emelkedtek. Igaz, csak a literenkénti ár és az is csak minimálisan - két százalékkal -, de a gyártó mégis árat emelt. Indoklása szerint ugyanis az eladásokban egyre nőtt a kisebb vásárlói kosarak és a kisebb üzletek részesedése, így tehát szükségesnek látták a lépést a vállalatnál. Az érv tehát nyomós, de mi az oka annak, hogy egyre több gyártó dönt az intézkedés bevezetése mellett?
Egy lapunk által megkérdezett - neve elhallgatását kérő - közgazdász szerint ezzel a döntéssel egyértelműen az áremelés a cégek terve, mindezt persze úgy kivitelezve, hogy a fogyasztók egy vásárlás alkalmával továbbra is az ő terméküket válasszák. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a vásárlók a mennyiség csökkentését kevésbé élik meg rosszul, mint egy konkrét áremelést - mondta a szakember.
Ezt a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) sajtószóvivője, Kiss Anita is megerősítette: elmondása szerint a burkolt áremelés jelensége már 2008-tól megfigyelhető. Először a százas papír zsebkendőt érintette - 100 helyett csak 90 darab volt egy csomagban -, majd a cigaretták mennyiségét is csökkentették a gyártók. Ennek oka, hogy a cégek saját költségeiken kívánnak javítani, amiért azonban árat kell emelniük - mondta.
Fontos viszont kiemelni, hogy ez a tendencia az előre csomagolt élelmiszereknél is tapasztalható. Ahogyan az NFH év eleji "Jelentés az előrecsomagolt élelmiszerek nettó tömegének ellenőrzéséről" című felméréséből kiderült, a hatóság által megvizsgált termékek - liszt, rizs, búzadara, só, porcukor - csaknem 30 százalékánál akadt probléma a nettó- és a csomagoláson feltüntetett tömeg különbségével.
Vagyis 15 termékminta egyáltalán nem felelt meg, 26 pedig rossz minősítést kapott a felmérés során. A kifogásolt minősítésű minták között egyébként az 1 kg-os termékekkel volt több gond, legnagyobb számban ezeknél fordult elő tömegcsorbítás.
Fel kell hívni tehát a fogyasztók figyelmét, hogy ma már nem szabad megszokásból vásárolni - mondta a sajtószóvivő. Kiemelte, ha valaki mégis hasonló "átverést" tapasztal, abban az esetben több mindent tehet: visszaviheti a terméket a boltba, ahol azt vásárolta, blokk ellenében a kereskedőnek kötelessége ugyanis a vásárlás összegét visszaadni.
Ha ő erre mégsem hajlandó, a károsult beírhat a panaszkönyvbe, amivel automatikusan értesíti a hivatalt, akiknek harminc napon belül reagálniuk kell a bejelentésre - világosított fel Kiss. Hozzátette, bizonyos esetekben nem árthat a területileg illetékes kormányhivatalnak sem panaszt benyújtani, mivel ők akár egy egész tételt lefoglalhatnak az adott termékből és bevizsgáltathatják azt.
