A mészárlás után nem volt kedve viccelődni Amerika legsikeresebb komikusának, a Daily Show hamarosan leköszönő házigazdájának, Jon Stewartnak. Már nem először fordult elő, hogy úgy érezte, szatírikus műsorában ezúttal nincs helye a humornak, ahogy a Charlie Hebdo magazin elleni párizsi terrortámadás után sem volt.
Jon Stewart bírálta a médiát, amiért finomkodott, újabb ámokfutó incidensként, tragédiaként emlegette azt, ami szerinte kétségkívül nem más, mint „nyilvánvaló terrortámadás”, erőszakcselekmény a neves Emanuel templom, a fekete közösség harcainak egyik történelmi szimbóluma ellen.
Vita robbant ki, minősíthető-e terrorista cselekménynek a rasszista gyilkosság. A hatóságok és a politikusok is bizonytalanok voltak a bűntett megítélésében. Rick Perry volt texasi kormányzó, az egyik republikánus elnökaspiráns elsőre „balesetnek” minősítette a történteket, ám utóbb kénytelen volt bocsánatot kérni.
Roof videoláncon jelent meg abíró előtt FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
A The New York Times külön cikkben taglalta, hogy sokan felteszik a kérdést: az afrikai-amerikaik ellen elkövetett támadást miért nem terrorcselekményként minősítik, a fehér felsőbbrendűség híveinek gyilkosságai miért esnek más megítélés alá, mint mondjuk a muszlimok által elkövetett cselekmények, s vajon terrorista-e a charlestoni lövöldöző. Az amerikai igazságügyi minisztérium mindenesetre „gyűlöletbűntény” megjelöléssel indít vizsgálatot a charlestoni lövöldözés ügyében.
Dél-Karolina – ahogy mások mellett a humorista Jon Stewart is rámutatott -, olyan állam, ahol még ma is vívják az amerikai polgárháború harcait, ahol a rasszizmusnak nagyon is mély gyökerei vannak. „Dél-Karolinában még lobog a konföderáció zászlaja” – mondta Stewart. A charlestoni helyi törvényhozásban évek óta ténylegesen folyik a hadakozás: nem hajlandók levonni az épületről a nem utolsósorban a rabszolgatartás fenntartásáért harcolt déliek zászlóját.
Sőt, miközben a minapi mészárlást követően az amerikai csillagos-sávos lobogót és Dél-Karolina állam zászlaját félárbócra eresztették, a konföderációs zászlóhoz nem nyúltak. Az egyik oldal úgy véli, e lobogót – a rasszista gyűlölet szimbólumát - végképp el kellene távolítani, ám a helyi törvényhozásban többségben vannak azok, akik a helyi történelem szimbolikus emlékeként ragaszkodnak hozzá. Obama maga is megnyilatkozott a zászló kérdésében, azt mondta: „múzeumban lenne a helye”, s Mitt Romney volt republikánus elnökjelölt is sürgette a zászló eltávolítását.
A dél-karolinai Charleston templomai szegregáltak, s az Emanuel afrikai metodista episzkopális templom bibliaórájának fekete hallgatósága is furcsálhatta, hogy egy fehér fiú velük akar imádkozni. „Olyan kedvesek voltak velem, hogy majdnem felhagytam az egésszel, de végül mégis lőni kezdtem. Ha én nem teszem meg, senki nem teszi meg helyettem” – mondta rendőrségi vallomásában a 21 éves Dylann Roof. Első bírósági meghallgatása videóláncon keresztül zajlott, személyesen nem volt jelen a tárgyalóteremben, ahol kilenc áldozatának hozzátartozói megjelentek, s aki akart, szólhatott.
Beszélt például Felecia Sanders, aki úgy élte túl a mészárlást, hogy halottnak tetette magát, de végig kellett nézni, ahogy fia halálos sebet kapott. „Nyitott karokkal fogadtunk téged a bibliaórán. Te pedig megölted az egyik legszebb embert, akit valaha ismertem. Soha többé nem leszek a régi” – mondta Felecia a bírósági meghallgatáson. A fia, a 26 éves Tywanza Sanders volt a mészárlás legfiatalabb áldozata. Tywanza 2014-ben üzleti adminisztrációból diplomázott az Allen Egyetemen, amit úgy tudott elvégezni, hogy közben borbélyként dolgozott.
Verseket írt, bibliaórára járt, s FreshWanza néven rap-énekesként kezdett ismertté válni. Az volt az álma, hogy befutott művész lehet, de ez az álom már nem teljesülhet. „Mi a baj azzal, ha valaki fekete?” – tette fel a kérdést az interneten is meghallgatható egyik dalában FreshWanza.
Az áldozatok között volt az Emanuel templom egykori és jelenlegi lelkipásztora, egy atlétikai edző és logopédus, egy négygyerekes orvosnő, és a templom több régi segítője. Hat nő és három férfi, valamennyien afrikai-amerikaiak. Dylann Roofnak a bibliaóra résztvevői könyörögtek, hogy hagyja abba a lövöldözést, de nem kegyelmezett, több lövést eresztett minden áldozatába. Egy nőt végül elengedett, hogy maradjon szemtanú, aki beszámol a történtekről. Akkor még öngyilkosságra készült – ám végül nem végzett magával. Kilenc rendbeli gyilkossággal vádolták meg, s egymillió dolláros óvadék ellenében helyeznék szabadlábra.
A bírósági meghallgatás maga sem volt ellentmondásoktól mentes. A bíró, aki vezette, 2003-ban egy fekete vádlott óvadék mérséklési meghallgatásán váratlan szónoklatot tartott, használva az Amerikában megengedhetetlen „néger” szót. Emiatt James B. Gosnellt megintették, ő azzal védekezett, csak „jó útra akarta téríteni” a vádlottat.
A bíró ezúttal is eltért a meghallgatás szokott menetétől, amikor arról beszélt, nem csupán az ehunytak áldozatok, hanem Dylann Roof szülei és rokonai is azok. Sokan voltak, akik zokon vették, hogy éppen ez a bíró tartotta az afrikai-amerikaiak lemészárlásával vádolt Roof első meghallgatását. Időközben azonban kiderült, nem Gosnell viszi az ügyet, hanem egy másik bírót jelöltek ki a per lefolytatására. A lövöldözőnek október 23-án kell legközelebb megjelennie a bíróság előtt.
Dylann Roof a barátainak azt mondta, olyan nagy visszhangot kiváltó támadást akar végrehajtani, mint Trayvon Martin meggyilkolása volt. A 17 éves Trayvon Martint 2012 februárjában lőtte le egy spanyol ajkú amerikai polgárőr egy kerítéssel védett floridai lakóparkban. Trayvon apját látogatta meg ott és este kiment cukorkát venni.
A polgárőr azt állította, önvédelemből lőtte szíven a fegyvertelen fiút, aki rátámadt. Az eset tiltakozási hullámot váltott ki az Egyesült Államokban, s rávilágított arra, hogy az afrikai-amerikaiakkal szembeni faji előítéletek alig csökkentek, annak ellenére sem, hogy a történelemben első alkalommal 2008-ban fekete elnök költözött a Fehér Házba. Barack Obama akkor azt mondta, ha fia született volna, úgy nézhetett volna ki, mint Trayvon Martin.
A fiatal afrikai-amerikaiakkal szembeni előítéletes rendőri bánásmód, túlzott rendőri erőszak több esete is reflektorfénybe került azóta. A Missouri állambeli Fergusonban 2014 augusztusában egy fehér rendőr agyonlőtt egy szintén fegyvertelen, 18 éves feketebőrű fiút, Michael Brownt. Sem a floridai polgárőrt, George Zimmermant, sem a fergusoni rendőrt, Darren Wilsont nem vonták felelősségre. Ahogy azt a New York-i rendőrt sem, aki őrizetbe vétel közben nyakánál szorított le egy 47 éves, hat gyerekes fekete férfit, mígnem Eric Garner megfulladt.
A fergusoni és a New York-i eset után is országos tiltakozó megmozdulásokat tartottak. A példákat hosszan lehet sorolni. Charlestonban idén április 4-én történt hasonló eset: a fegyvertelen Walter Scottot lelőtt egy intézkedő rendőr, aki szintén önvédelemre hivatkozott, azonban egy járókelő videófelvétele alapján kiderült, hogy Scott menekült, amikor Michael Slager hátbalőtte. A korábbi esetekkel ellentétben őt gyilkossággal vádolták meg, s Dylann Roofot most épp az e rendőr melletti cellában tartják fogva.
A 21 éves charlestoni tettesről egyre több minden kerül nyilvánosságra. A bírósági meghallgatáson igennel válaszolt a kérdésre, hogy munkanélküli-e. Az elmúlt években egyik középiskolából a másikba került. Már volt összeütközése a törvénnyel, idén kétszer is őrizetbe vették drogügyek miatt. Bár nem tudni, hogy tagja volt-e valamelyik fehér felsőbbrendűségi szervezetnek – legalább 16 ilyen működik Dél-Karolinában –, azt azonban igen, hogy „Az utolsó rhodesiai” néven honlapot működtetett, s rasszista kiáltványt .
Roof leírása szerint nem rasszista környezetben nőtt fel, de gyűlöli a feketéket, a spanyol ajkú ameriakat, a zsidókat egyaránt. Valamennyien „egzisztenciális fenyegetést jelentenek” – írta az idén februárban indított honlapon. A magáról feltett képek egyikén Roof egy amerikai zászlót égetett. Kiderült az is, hogy több célpontot is kiszemelt, például egy középiskolát, végül a templomot választotta.
Barack Obama első, fehér házi nyilatkozatában elmondta: feleségével együtt jól ismerik a Mother Emanuelt. „Ezt a templomot olyan afrikai-amerikaiak alapították, akik a szabadságukért harcoltak. Felgyújtották amiatt, mert az ott imádkozó hívők a rabszolgaság megszüntetését követelték” – emlékeztetett. Másnap, San Franciscóban, amerikai polgármesterek előtt az elnök ismét utalt a támadás faji indíttatására.
„A lövöldöző motivációja ismét figyelmeztet bennünket, hogy a rasszizmus mételye ellen együtt kell küzdenünk” – mondta. Az elnök szerint a charlestoniak egyöntetű szolidaritása azt jelzi, hogy a gyűlölet maradványait fel lehet számolni. Hillary Clinton volt külügyminiszter, aki éppen Dél-Karolina államban kampányolt a mészárlás előtt, hangsúlyozta: szembe kell nézni azzal, hogy a legjobb szándékok ellenére Amerika harca az előítéletek, a bigottság, a rasszizmus ellen még messze nem ért véget.
A kilenc áldozatra emlékező virrasztáson a charlestoni sportcsarnokban több ezren gyűltek össze, s az 1960-as évek polgárjogi mozgalmainak himnuszát énekelték: „We shall overcome!” azaz „Győzni fogunk!” Vasárnap újra megnyílt az Emanuel - templom.
