Az Origo írt arról először, hogy egy magyar kutatóbrigád fejleszti a Flike nevű drónjárgányt, amelynek három ága, hat rotorja lesz, és csomagok szállítása mellett emberek is a nyergébe pattanhatnak, hogy a levegőben száguldozzanak vele, a lehető legegyenesebb úton jutva el ennek köszönhetően egyik pontból a másikba. A Flike neve két angol szó – a fly (repülés) és a bike (bringa) – összevonásával született, magyarul akár azt is mondhatnánk, hogy ez egy repinga.
A pilótával száguldozó drónok ötlete sok helyen foglalkoztatja a kutatókat: az angol Chris Malloy a négyrotoros Hooverbike kifejlesztésére gyűjt adományokat a Kickstarter oldalon, a németek is hasonló, de kétüléses gép ötlettel kísérleteznek – ők már 2011-ben kipróbálták a drónrepülést emberrel a fedélzeten, a magyarok csak idén márciusban -, de a miskolci kutatócsoport egy kiemelkedően vonzó külsejű drónmotort – vagy trikoptert – álmodott meg, már csak az a kérdés, hogy a végleges változat is olyan lesz, mint amilyennek a látványtervezők szeretnék. „Nálunk ugyan kevesebb erőforrás jut a fejlesztésre, de úgy tűnik, nagyon hatékonyan használjuk fel azt – mondta lapunknak Kerülő Balázs mérnök, vezető tervező.
„Másrészt más a célcsoportunk is: a németek inkább egy hagyományosabb, helikopter-elrendezésű járműben gondolkodnak, a Flike-hoz hasonló elektromos meghajtással és drónvezérléssel, viszont kétszemélyes, kabinos kivitelben. A gépük funkcionálisabb darab, éppen ezért másra való. Szerintünk körülbelül ugyanúgy férnek majd meg a piacon egymás mellett, mint a személyautó és a motorkerékpár. Persze valódi konkurenciánk is biztosan lesz majd, esélyes erre a Hoverbike, de arra a fejlesztés során végig figyelni fogunk, hogy adrenalin és temperamentum a Flike-ban legyen több.”
A sikerhez mindenekelőtt azonban befektetők kellenek, hiszen komoly munkát jelent egy ilyen gépet megtervezni, megalkotni, tesztelni és végső formába önteni. A Bay Zoltán Közhasznú Nonprofit Kft. csak a kutatót fizetését állja, a végleges modell megépítésének finanszírozását nem képes vállalni. A legnagyobb érdeklődés az arab országokból irányul a projektre, ami érthető is annak fényében, hogy Dubajban már drónokon száguldozó rendőrséget terveznek. Ha a tárgyalások a jelenlegi ütemben haladnak, akkor a végleges prototípus már az év végére elkészül. A Flike első változata viszont már el is készült Miskolctapolcán, ahol Kerülő Balázs már levegőbe is emelkedett vele, tesztpilótai minőségben.
A drónt először 80 kilós súllyal próbálták ki, de aztán sort kerítettek az ember vezetett tesztre is, mivel egészen másképpen működik a szerkezet, amennyiben egy mozdulatlan súlyt cipel, és egészen másként, ha ember ül rajta, aki mozog, forgolódik, előrehajol – a tervezőknek pedig ezekre a mozgásokra is fel kell készíteniük a drónparipát. „Érdekes élmény, kicsit lovaglás, kicsit motorozás, és mégis repülés… Annyiban mindháromhoz hasonlít, hogy felszabadul tőle némi boldogsághormon, és mégsem fogható semmihez. Remélem, mielőbb lehetősége lesz másoknak is kipróbálni” – mondta el a Népszavának Kerülő Balázs, aki végzettsége szerint pilóta, így elsőként ő tesztelhette a gépet.
A Flike 2-3 ezer méteres magasságra is képes felszállni, de közlekedési eszközként valószínűleg 5-6 méter lenne az ideális repülési magassága. A nagyjából 100 kg súlyú járgány egyelőre alig 1 méterre emelkedett a talaj fölé, de már így is lenyűgöző látványt nyújtott, noha még távol van a megálmodott áramvonalas formáktól. Bár a vezetése egyszerű – két joystick, pár gomb, a későbbiekben egy érintőképernyő és automata vezérlőrendszer –, az új csoda vezetésére minden bizonnyal szükség lesz jogosítványra.
Amennyiben a végleges súlya 450 kg alatt marad, akkor az ultralight repülőgépek osztályába sorolják, és vezetéséhez majd az ehhez szükséges engedélyeket kell majd beszerezni. Hogy a drónbicikli mennyibe fog kerülni, azt egyelőre nem lehet pontosan megmondani, de az első példányok ára vélhetően valahol 40 millió forint körül fog járni, azaz a luxuspiacot veszik célba. Noha a szerkezet elsősorban szórakozásra alkalmas, komolyabb célok ellátására is alkalmas lehet ez a technológia, hiszen kiválóan képes például gyógyszer- vagy élelmiszercsomagokat juttatni el olyan háborús vagy katasztrófa sújtotta területekre, amelyeken az utak nem használhatók, helikopterek leszállására pedig nincs lehetőség.
A drónmotor törékeny külseje ellenére biztonságos jármű, egy helikopternél mindenképp biztonságosabb. Az egymás alatti rotorok ellenkező irányban pörögnek, ez segíti a csavarónyomaték kiegyenlítését. Az alsó és felső rotorok fordulatszám-különbségének növelésével vagy csökkentésével akár a tengelye körül is forgathatjuk a szerkezetet. Mindegyik rotorhoz külön akkumulátor, elektromos motor és vezérlés tartozik, így ha egy elszáll, az nem érinti a teljes rendszert, a drón még működőképes. Ha mindegyik karon elszállna 1-1 propeller, akkor is minden további nélkül biztonságosan le lehet vele szállni - szemben egy helikopterrel, ahol ha leáll a farokrotor, oda a gép. A rotort a jövőben védőhálóval zárnák körbe: egyrészt, hogy ne repülhessen neki és akadjon bele bármi (például egy madár), másrészt ez a pilótát is védené az utazás közben: ki szeretné, ha hátradőlve mintát szabna a hátára a propeller?
A gépet jelenleg hat óriási lítiumakkumulátor hajtja, ezek egyelőre nagyjából 15-20 perces üzemidőt tesznek lehetővé. Ez korlátozott felhasználást tesz lehetővé, de Kerülő Balázs szerint a gyártásérett prototípusban már egyórás repülésre alkalmas technológia lesz – igazi high-end megoldásokkal, melyeket érthető okokból egyelőre még nem mutogatnak… Addigra elkészül a jogi szabályozás is, hiszen az egyre szaporodó drónok egyelőre épp annyira vaktában közlekednek, mint annak idején az első automobilok.
