Egy román állampolgárságú, magyar nemzetiségű sértett halálával kapcsolatos vádpontban a minősített emberölés helyett ezúttal halált okozó testi sértés bűntettében marasztalták el a rendőr zászlóst és főtörzsőrmester társát. Az ügy másik két rendőr vádlottja esetében a táblabíróság helybenhagyta a törvényszék által kiszabott felfüggesztett börtönbüntetéseket. A Kecskeméti Törvényszék első fokon az elsőrendű vádlottra életfogytig tartó szabadságvesztést szabott ki, társát pedig húsz év fegyházbüntetéssel sújtotta.
Az izsáki férfi ügye 2012. augusztus 31-én kezdődött, akkor lopott el valaki a település egyik pincéjéből egy motoros fűrészt, egy termosztátot és 60 méter kábelt. Akkor a rendőrök nem találták meg a tolvajt, ezért október 12-én felfüggesztették a nyomozást. A pince tulajdonosa hónapok múlva, 2013. április 8-án szólt a rendőröknek, akiknek azt mondta, hogy sejti, ki lehet a tolvaj. Ekkor kezdődött a tragédia: a 47 éves, teljesen részeg férfit leteperték és megbilincselték, noha az elsőfokú ítélet szerint nem védekezett.
Nem mondták meg neki, hogy miért állítják elő, az Izsáki Rendőrőrsre vitték, és gyakorlatilag egyből ütni kezdték. A rendőrök egyik kollégája próbált véget vetni a verésnek, figyelmeztetve, hogy nagyon nagy baj lesz belőle, mire azt a választ kapta, hogy ez belefér az előállításba. A félholtra vert férfi órákig feküdt a padlón, végül segítséget kért. Azt mondta, hogy fullad, és meg fog halni, majd eszméletét vesztette. A kiérkező mentőorvos már csak a halálát tudta megállapítani. A verés végeredménye kétoldali sorozat-bordatörés, szegycsonttörés és tüdőzúzódás volt. A férfi végül megfulladt.
A Népszava ebben az ügyben korábban megkérdezte Bolcsik Zoltánt, a rendőrség belső elhárításáért is felelős szervezetének, a Nemzeti Védelmi Szolgálatnak a vezetőjét, aki elmondta, a bántalmazásokról elsősorban az ügyészséget értesítik a panaszosok. Azt azonban hozzátette, a rendőri erőszak, bár ma már ritka, de súlyos gond. Ahogyan fogalmazott: „aki egyszer üt, mindig üt”.