Görögország;Jean-Claude Juncker;Nemzetközi Valutaalap;Alekszisz Ciprasz;

Ciprasz meglehetősen radikálisan beszélt a Nemzetközi Valutaalapról FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/MILOS BICANSKI

- Egymást hibáztatják

Csütörtökön tárgyalnak az euróövezet pénzügyminiszterei a görög válságról. Aligha hangzanak el dicsérő szavak az athéni kabinet magatartását illetően. A görög jegybank arra figyelmeztetett, nagyon súlyos következményei lesznek annak, ha a kormány nem kötne kompromisszumot.

Derűlátásra nincs ok a görög kormány és a hitelezők közötti esetleges megállapodás kapcsán. Mintha megmerevedtek volna az álláspontok a megbeszélések vasárnapi félbeszakítása óta, s egymást vádolják azért, hogy zsákutcába kerültek a tárgyalások. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke úgy foglalt állást, Alekszisz Ciprasz kabinetje nem mond igazat a honfitársaknak a jelenlegi helyzetről.

Janisz Varufakisz pénzügyminiszter visszautasította a vádakat, s mint mondta, „Juncker vagy nem olvasta el azokat a dokumentumokat, amiket Ciprasznak adott, vagy elolvasta, de utána el is felejtette.” Ciprasz miniszterelnök kedden nagyon konfrontatív beszédet mondott, egyértelműen a hitelezőket hibáztatta a megállapodás elmaradásáért. A Sziriza illetékesei előtt elhangzott előadásában egyenesen „bűnözőknek” minősítette a Nemzetközi Valutaalap (IMF) illetékeseit.

A görög jegybank figyelmeztetett arra, ha Athén nem állapodik meg a hitelezőkkel, akkor az ország csődbe megy, s minden bizonnyal el kell hagynia az euróövezetet. „A megállapodás elmaradása egy fájdalmas út megkezdését jelentené, amely (…) akár az Európai Unióból való kiesést jelentené” – vélekedett az athéni jegybank.

A nem éppen kedvező klíma ellenére azért akadnak olyan jelek, amelyek szerint még mindig van törekvés a kompromisszumra. Jean-Claude Juncker elnöke tegnap állítólag új javaslatot készített elő.

Nagyon visszafogottan nyilatkozott Werner Faymann osztrák kancellár tegnapi athéni látogatása során is. Az osztrák kormány feje azt közölte, hogy Athénnak javítania kellene az adóbegyűjtés gyakorlatán, valamint a jogállamiságon. Úgy foglalt állást, senkinek sem állhat érdekében, hogy az ország elhagyja az euróövezetet. Faymann találkozott Prokopisz Pavlopulosz görög elnökkel, aki azt közölte, hogy a görög kormány nem akarja a grexitet. A kancellár egyben megértést követelt Görögország számára.

A görög kormánypártnál is akadnak mérsékeltebb hangok. Alekszisz Mitropulosz, a Sziriza képviselője úgy foglalt állást, a legkevésbé fájdalmas kompromisszumra kell törekedni, mert „a görög politikusok és a nemzet nem tudnának elviselni egy csődhelyzetet”.

Jeroen Dijsselbloem, az euróövezeti csoport, az Eurogroup vezetője azt hangoztatta, ha egy ország elhagyja az eurózónát, attól még az adóssága megmarad. Azt közölte, hogy a megbeszélések a június 3-án megtartott találkozón siklottak ki. A befektetők nem annyira borúlátóak a Görögországgal való megegyezés kapcsán. A megkérdezettek 43 százaléka jó egyezséget vár, míg 42 százalék arra számít, hogy Athén kénytelen lesz elhagyni az euróövezetet.

A felmérések szerint egyébként lassan, de biztosan apad a Sziriza népszerűsége. A Mega Tv által közölt kötvéleménykutatás szerint a baloldali kormánypárt 35,1 százalékon áll, ami 1,4 százalékos csökkenést jelez az előző hónaphoz képest. Ez azt jelenti, hogy már csak 12 százalék választja el a korábbi kormánypárttól, az Új Demokráciától.

Ugyanezen iroda felmérése szerint 68,5 százalék szeretné megtartani fizetőeszközként az eurót, míg 27,6 százalék szerint inkább el kell hagyni az euróövezetet. Arra a kérdésre, mit választanának, egy Görögország szempontjából előnytelen megállapodást, vagy a csődöt, a megkérdezettek 56,2 százaléka tette le a voksát a megegyezés mellett, míg 35,4 százalék szerint a csőd lenne a jobb döntés.

Kisebb előrelépésről számoltak be a kelet-ukrajnai válság rendezése céljából életre hívott úgynevezett minszki kontaktcsoport legutóbbi, keddi ülésén. A fehérorosz fővárosban tárgyaló delegációk ugyan nem értek el látványos előrelépést az újra fellángolt kelet-ukrajnai harcok kapcsán, de a június elején lemondását bejelentő Heidi Tagliavini, az EBESZ ukrajnai missziójának különmegbízottja ezúttal úgy nyilatkozott, hogy a megbeszélések „konstruktívabb légkörben zajlottak”, számolt be az AFP hírügynökség.