Minden személyi, és technikai feltétel készenlétben áll, hogy Magyarország lezárja déli határait, az illetékesek csak a parancsra várnak – értesült a Népszava. Az elmúlt napokban a rendőrség teljes logisztikájával arra készült fel, hogy bármelyik pillanatban a lehető legszorosabb határzárat léptessék életbe Szerbia irányából. Mint megtudtuk, a kormányfő utasítására hazai és nemzetközi jogi kötelezettségeket is megvizsgált a Belügyminisztérium (BM) ahhoz, hogy külön törvényi felhatalmazás nélkül, a jelenleg hatályos jogrendben milyen eszközökkel, hogyan érhető el a menekültek határátlépésének megakadályozása.
Lapunk úgy tudja, hogy az erők, és a technika előkészített átcsoportosításával órákon belül szinte hermetikusan zárhatónak tartják a legneuralgikusabb területeket. Egy napon belül pedig a teljes érintett határszakaszt szoros ellenőrzése alá vonhatja a BM. Ehhez azonban a legfelső szintről kell érkeznie a végső jóváhagyásnak. Kedd délutáni értesüléseink szerint a várakozások alapján akár órákon belül, de legkésőbb ezen a héten megérkezhet a parancs. Egy forrásunk szerint a művelet fedőneve: Norvégia. A kedden hasonló tartalmú cikket közlő Pesti Srácok megkereste Kovács Zoltán kormányszóvivőt, aki az értesülést nem kívánta kommentálni.
Mint ismert, Orbán Viktor pénteken, szokásos közrádiós beszédében közölte: a kormány szerdán hallgatja meg a belügyminiszter által javasolt megoldásokat és hozza meg döntését a bevándorlással kapcsolatban. Minden lehetőséget végigvesznek, ide értve a teljes fizikai határzár lehetőségét is – tette hozzá a kormányfő, aki jelezte azt is: a szerb és a magyar kabinet július elején tart kormány-csúcstalálkozót, ahol számba veszik a tisztázandó kérdéseket.
Erre reagálva a hétvégén szerb kormányzat több tagja is megszólalt. Nebojsa Stefanovic belügyminiszter szerint nemzetközi jogszabályokba ütközne, ha az illegális bevándorlás megfékezése érdekében Magyarország lezárná határait, de szerinte Orbán Viktor miniszterelnök nem is konkrét határzárról beszélt. Stefanovic szerint olyan kérdésről van szó, amelyet Szerbia egyedül nem tud megoldani, és mindenképpen együtt kell működnie az Európai Unió más országaival, hiszen a legtöbb illegális bevándorló éppen az EU országaiból - Görögországból és Bulgáriából - érkezik az országba, hogy azon áthaladva ismét az unió területére jusson, vagyis a bevándorlók Szerbiát nem célországnak tekintik, csak átutaznak rajta. Ivica Dacic szerb külügyminiszter is azt hangsúlyozta, hogy a menekültproblémát Szerbia egyedül nem tudja megoldani, azt európai szinten kell rendezni. Mint fogalmazott: "ezt a problémát még az Európai Unió sem tudja megoldani, nemhogy Szerbia". Szerinte hosszú távon nem jelentene megoldást, ha Magyarország az illegális bevándorlókat Szerbiába küldené vissza.
Csikós László szerbiai szociális államtitkár múlt kedden arról beszélt, hogy ha Magyarország "hermetikusan, szögesdróttal, betonfallal" zárná le határait, akkor pillanatnyilag 15 ezer migráns rekedne Szerbiában. Amennyiben hozzájuk csatlakozna az a körülbelül 15 ezer menedékkérő, akit Ausztria és Németország szándékozik Magyarországra visszatoloncolni - ahonnan a toloncegyezmény értelmében visszaküldhetők lennének Szerbiába -, akkor humanitárius katasztrófa fenyegetné az országot. Ivan Gerginov szerb menekültügyi segédbiztos szerint ugyanakkor Szerbia öt menekültközpontjában jelenleg hivatalosan csak 412 ember tartózkodik, a kapacitás azonban megduplázható. Elismerte, a menekültközpontokban csak azok jelentkeznek, akiknek az EU-ba vezető útjuk során elfogy a pénzük, kirabolják őket vagy megbetegednek. Szerinte azért okozna nagy problémát Szerbia számára, ha Magyarország lezárná a határt, mert hosszabbá válna a menekültek szerbiai tartózkodása.
A szerdai kormányülés előtt Pintér Sándor az EU-országok belügyi tárcavezetőinek luxembourgi tanácskozásán vett részt. A belügyminiszter az MTI-nek nyilatkozott: Magyarország számára elfogadhatatlan lenne, ha uniós kötelezettségként írnák elő meghatározott számú menekült befogadását, hiszen az ország már így is nagy migrációs nyomás alatt áll. Pintér elmondta, kiindulásként elsősorban az Olaszországra és Görögországra nehezedő migrációs nyomást tekintették át, de miután az egyes tagországok képviselői konkrét adatokkal szolgáltak a határaikon elfogott illegális migránsok számát illetően, egyértelművé vált, hogy Magyarország is kiemelten érintett ország. Pintér szerint az egyes országoknak jutó kvóták kapcsán nem számokról, hanem elvekről vitatkoztak. A belügyminiszter kitért arra, hogy Magyarország azt szeretné, ha teljes mértékben maga dönthetne határrendészeti kérdésekben, így az illegálisan érkezők őrizetbe vételét illetően, amire nézve most korlátozó jellegű uniós szabályok vannak életben.
A kormányülésen tehát biztosan szóba kerül a kérdés, a Pesti Srácok szerint a kormányülés után bejelentés is várható. Szerdán kezdi tárgyalni a Ház is azt a módosító javaslatot, amelyet a fideszes Rogán Antal és Kósa Lajos jegyez. A képviselők arról döntenek még a rendkívüli nyári ülésszakon, hogy a biztonságos országokból hozzánk érkezőket nem kell menekültként elismerni, vagyis aki Szíriából Görögországon, vagy Szerbián, illetve más balkáni államon keresztül érkezik a magyar határra, az megélhetési bevándorló, mert az említett országokban már biztonságban van, nem üldözik. A javaslat szerint a kormány rendeletben állapíthatná meg a biztonságos harmadik országok nemzeti listáját. Nemrég Rogán még arról beszélt, a módosító javaslattal szeretnék "visszaállítani a 2012 előtti állapotot a határszakaszon, amikor az idegenrendészeti őrizet működött, vagyis őrizetbe vehették a tiltott határátlépőket".
Forrás: Facebook