A vitairat szerint vissza kell térni a jogállam Magyarország által már kipróbált és bevált alkotmányos alapelveihez. Ennek oka, hogy nem az alkotmányos alapelvek okozták a köztársaság bukását. Az intézet szerint nem az Alaptörvény toldozása és javítgatása a feladat, hanem egy új alkotmány megalkotása. Az alkotmányos jobboldalnak és baloldalnak ezért az alkotmány helyreállítására kellene szövetkeznie az alkotmányosság bármely politikai oldalhoz tartozó ellenfeleivel szemben.
A pártok, miközben változatos ötleteket fogalmaztak meg a javaslatokkal kapcsolatban, egyetértenek abban, hogy új alkotmány kell, az Alaptörvény módosítása nem megoldás. Abban is többé-kevésbé egyetértés van, hogy a '89-'90-es jogállami alkotmányt tekintik alapnak. Többen hangsúlyozzák, hogy hazánk végleges alkotmánya a jobb- és baloldal közös alkotása legyen. Az alkotmányos stabilitás érdekében változtatnák meg többen az alkotmánymódosítási szabályait, a pártok és szervezetek nagy többségben növelnék a közvetlen részvétel súlyát, lehetőségeit. Többen felvetik azt a kérdést, hogy a jogállam helyreállítható-e nem jogállami eszközökkel is, illetve milyen eszközök alkalmazása képzelhető el a cél érdekében. Felmerül, hogy kétharmados törvények ne kössék meg egy következő kormány kezét.
Sajátos menetrendek is szóba kerültek: van, aki a gyors alkotmányozást, akár Alkotmányozó Nemzetgyűlés létrejöttét helyesli, míg a másik elképzelés szerint az új alkotmány elfogadása előtt ötszáz nap alatt helyre kell tenni az ország gazdaságát, a harmadik álláspont szerint az alkotmányosság helyreállítását közjogi reform előzné meg. Van olyan, aki az alkotmányozó parlamentnek az alkotmány elfogadása után esedékes feloszlatását nem támogatja. Találkozunk végül olyan felfogással is, amely az alkotmányos keretek teljes újragondolását tartja helyesnek, olyan innovatív megoldásokat is említve, mint az úgynevezett likvid demokrácia eszméje. Az alkotmányról szóló átfogó társadalmi vitát és az alkotmány népszavazással megerősítését jelentős egyetértés övezi.