LMP: a kormány nem akarja, hogy ráégjen a Quaestor-botrány
Schmuck Erzsébet - emlékeztetve arra, az Országgyűlés múlt héten nem fogadta el a pénzügyi rendszer átalakítását célzó törvény kétharmados támogatást igénylő pontjait - azt mondta, ezzel a törvénnyel akarta a kormány elkerülni, hogy ráégjen a Quaestor-botrány, a javaslatban azonban nem voltak olyan pontok, amelyek a brókercégek ellenőrzésének szigorításáról szóltak volna. Szerinte a törvénnyel a jegybanknak nem kell számot adni arról, hogy a pénzügyi rendszer felügyelőjeként milyen mulasztásokat vétett.
Az LMP viselkedése ugyanolyan ebben az ügyben, mint amilyen Sallai R. Benedeké (LMP) a földpályázatok ügyében: kritizálja a pályázati rendszert, miközben annak az egyik legnagyobb nyertese - reagált Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára.
A KDNP nem határon belül segítené a bevándorlókat
Harrach Péter (KDNP) a bevándorlás kapcsán arról beszélt, hogy keresztény emberként a bajba jutott embereken segíteni kell, de ez nem feltétlenül Magyarország határain belül kell, hogy megtörténjen. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úgy összegzett: a baloldal a magyar nemzet önvédelmi reflexeit ellehetetlenítve akarja megakadályozni azt, hogy védekezhessen az ország a migrációval szemben, amely veszélyt jelent Magyarországra, Európára nézve.
MSZP: több forrás kell az egészségügyre
Tukacs István (MSZP) az egészségügyről a nap folyamán tartandó parlamenti vitanap kapcsán több forrást szorgalmazott ennek a szférának. Szerinte az egészségügy működőképességének határára ért, és a vitanapon azt akarják világossá tenni, csak akkor érdemes szakmai koncepciókról tárgyalni, ha van kormányzati szándék a finanszírozás jelentős, legalább 120 milliárd forintos emelésére.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára beszámolt a kórházi adósságrendezésre szánt hatvanmilliárd forintról, a várólisták csökkentésére fordított összegekről. Idén hat százalékkal bővültek az egészségügy forrásai, jövőre 53 milliárd forinttal lesz több az egészségbiztosítási alap költségvetése - részletezte.
Jobbik: a kormánynak takargatnivalója van a Quaestor-ügyben
Volner János is a brókerbotrányról beszélt, és több ügyben is a Fidesz, illetve az MSZP érintettségét firtatta. Azt is kérdezte, mi lehet annak a hátterében, hogy a kormány csak a Quaestor ügyfelein segített. A pénzügyi rendszer átalakítását célzó törvény kétharmados támogatást igénylő pontjainak elutasítását azzal indokolta, hogy a kormánypárti képviselők nem nyilatkoztak arról, menekítettek-e ki pénzt a Quaestorból bennfentes információk alapján. Nyilvánvaló, hogy a kormánynak ezen a területen valamilyen takargatnivalója van - mondta. Tállai András államtitkár azt kérte, ha a képviselőnek tudomása van arról, hogy bárki bennfentes információval élt vissza, akkor tegyen feljelentést.
Fidesz: Székesfehérvár Magyarország fejlődésének motorja
L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára úgy értékelte, hogy Székesfehérvár ma Magyarország egyik húzóvárosa, legerősebb motorja az országnak. A tervezett beruházások pedig a város kulturális infrastruktúrájának és egészségügyi szolgáltatásainak fejlesztését célozzák - mutatott rá.
Húsz éve halogatott reformoknak kellene nekiállni
A fideszes Szűcs Lajos, a költségvetési bizottság többségi véleményének előadója azt mondta, az összegző módosító indítvány leginkább érdemi változtatása, hogy az országvédelmi alap előirányzata 100 milliárd forintról 70 milliárdra csökken.
A többi javasolt módosítás közül megemlítette a bankadócsökkentés hatásának átvezetését - ami 10 milliárd forintos tehercsökkentést jelent a bankszektornak -, hat új nagykövetség megnyitásának egyszeri költségét - ami 3,8 milliárd forintot tesz ki -, a Sulinet végpontjainak sávszélesség-bővítését, a 100 Tagú Cigányzenekar 30 millió forintos egyedi támogatását, a Budai Vigadó felújításának elősegítését, valamint a 2016-os nyári olimpiára való felkészülés finanszírozását.
Az MSZP-s Szakács László arról beszélt, hogy szerintük a költségvetési törvényjavaslat nem felel meg sem az alkotmánynak, sem a házszabályban előírt jogalkotási szakmai követelményeknek. Ezt az állami vagyon értékesítésével, hasznosításával kapcsolatos, 115 milliárd forintra tervezett, de konkrétan nem ismertetett bevétellel magyarázta. Kritizálta továbbá a büdzsé korai elfogadását, valamint azt is mondta, hogy szerinte jelentősen csökkennek az oktatási, egészségügyi és szociális kiadások.
Hegedűs Lorántné, a Jobbik képviselője a köztisztviselői illetményalap megemelését szorgalmazta. Sérelmezte továbbá, hogy szerinte jelentősen csökkentik a települések mozgásterét a gépjárműadóval kapcsolatos változtatások. Emellett uniós beruházásokkal kapcsolatos elvonások is sújthatják az önkormányzatokat - tette hozzá.
Az LMP-s Schmuck Erzsébet a további leszakadás, elszegényedés és kilátástalanság költségvetésének nevezte a jövő évit. Pártja szerint az egykulcsos helyett progresszív személyijövedelemadó-rendszerre lenne szükség. A politikus hiányolta a pedagógusok illetményalapjának emelését és a környezeti kármentesítés forrásait is.
Az Együtt színeiben politizáló Szelényi Zsuzsanna független képviselő szavai szerint a költségvetés nem szolgálja Magyarország polgárosodását, nem segíti a növekedést, a segítségre szorulókat. Kifogásolta a kormány oktatás- és egészségügy-politikáját. Előbbi szerinte gyermek- és tudásellenes, a fiatalok elhagyják miatta az országot. Az egészségügyben is változtatni kell, húsz éve halogatott reformoknak kellene nekiállni - mondta.
Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára a bizottsági véleményeket kommentálva kijelentette: a magyar gazdaság fenntartható növekedési pályára állt, a bővülés szerkezete egészséges, a cél pedig a fejlődés fenntartása jövőre is. A büdzsé korai elkészítése a biztonságot, kiszámíthatóságot szolgálja - közölte, az intézkedések közül pedig kiemelte a személyi jövedelemadó csökkentését, a családi adókedvezmény bővítését és az állami rezsicsökkentést.
