Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke azonban meggyőződését fejezte ki, hogy az év végéig sikerül megoldást találniuk, feltéve persze, ha az athéni kabinet többet tesz a reformokért, s a politikai akarata is meglesz a hitelezőkhöz való közeledéshez. Az álláspontok között egészen pontosan 2 milliárdos különbség van. Ennyi pluszmegtakarítást várnának el Athéntól. Ez a gazdasági teljesítmény 0,5-1 százalékának felel meg.
A görög kabinet illetékesei egyértelműen a tárgyalópartnereket tették felelőssé az újabb kudarcért. Szerintük ugyanis a hitelezők követelései abszurdak voltak. A görög kormány egyik tagja az AFP-nek név nélkül azt mondta, hogy a tárgyalások mindössze háromnegyed órát tartottak. Azt is közölte, elsősorban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselt „merev és a kompromisszumokat elutasító” álláspontot. Az IMF ugyanis továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a kormány csökkentse a nyugdíjakat, s megváltoztassa az eddigi áfarendszert.
Janisz Dragaszakisz görög kormányfőhelyettes is elismerte a megbeszélések csődjét. Hozzátette azonban, hogy kormánya továbbra is megállapodásra törekszik a hitelezőkkel, s közös megoldás kidolgozását reméli. Szerinte a görög kormány által hétvégén benyújtott javaslatok révén sikerülne befoltozni a költségvetésben keletkező lyukakat. Mint mondta, a „másik fél” azonban továbbra is azt követelte, hogy a kormány nyúljon a nyugdíjrendszerhez, ami elfogadhatatlan feltétel Alekszisz Ciprasz kabinetje számára – tette hozzá.
Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke továbbra is lehetségesnek tartja a megállapodást. Szerinte egyelőre nincs szó arról, hogy zsákutcába jutottak volna a tárgyalások. Az ARD-nek elmondta, nem is félbeszakadtak a megbeszélések, csak felfüggesztették őket. Elismerte ugyanakkor, hogy bizonyos témákban nem történt közeledés a felek között, de akadtak olyanok is, amelyekben látott előrelépést. Schulz kifejtette, hogy az euróövezeti csoport, az Eurogroup soron következő csütörtöki üléséig folytatódnak a megbeszélések.
A német szociáldemokraták vezetése felelőtlennek nevezte a görög kormány magatartását. Yasmin Fahimi, az SPD főtitkára azonban figyelmeztetett arra, beláthatatlan következményei lennének annak, ha az ország kiszorulna az euróövezetből.
Janisz Varufakisz görög pénzügyminiszter azt közölte, szerinte most a hitelezők kerültek lépéskényszerbe. „Szép napunk van ma. Az ügy teljesen világos. Olyan helyzetbe kerültünk, amikor a partnereinknek konkrét döntést kell hozniuk” – jelentette ki a kormánypárt, a SZiriza rádiójának, a Szto Kokkinónak.
A német Ifo gazdaságkutató intézet szerint Athén jobban járna a drachma bevezetésével. Hans-Werner Sinn, a müncheni intézet elnöke szerint szociális szempontból ez a legjobb út. Úgy vélte, a nemzeti valuta 50 százalékos leértékelését „hamar kiheverné” a gazdaság. A professzor utalt arra, hogy az ország külső adóssága az eltelt öt év alatt 48 milliárdról 330 milliárd dollárra emelkedett.
Az Európai Unió képviselői nehéz tárgyalásokról számoltak be. Brüsszelben nem fogadták túl nagy örömmel,hogy a görög küldöttség Jean-Claude Juncker bizottsági elnök és Alekszisz Ciprasz kormányfő pénteki erről szóló megállapodása ellenére nem nyújtotta be írásban is javaslatait. Az EU állítólag azt is kifogásolta, hogy a programból nem derült ki egyértelműen, teljesíti-e a kormány az elsődleges, tehát az adósság nélkül számított többletre vonatkozó célszámait.
