A menekültproblémáról Szerbia és Magyarország kormányainak július eleji együttes ülésén tárgyalnak majd, jelentette be Jadranka Joksimovic, Szerbia eurointegrációs minisztere arra reagálva, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök pénteken felvetette, akár teljesen le is zárhatják Magyarország és Szerbia határát a bevándorlók megnövekedett száma miatt.
„Nem tartjuk helyesnek, hogy ránk küldik a menekülteket, már Szerbia területén fel kellene tartóztatni őket” – fogalmazott Orbán, állítva, hogy a magyar kormány szerdán hallgatja meg a belügyminiszter által javasolt megoldásokat és hozza meg döntését a bevándorlással kapcsolatban.
Joksimovic a belgrádi Bilc napilapnak nyilatkozva azt mondta, Szerbia e kérdés kapcsán tiszteletben tartja az Európai Unió minden előírását. „Meggyőződésem, hogy mindannyiunk érdeke az EU szabályainak betartása a menekültügyi politika terén, amely az emberi jogokat és a humánus ellátást helyezi előtérbe minden ország esetében”, fogalmazott a szerb miniszter.
Megszólalt az ügyben Ivica Dacic külügyminiszter is, aki úgy vélekedett, hogy hosszú távon nem jelentene megoldást az, ha a magyar kormány az illegális bevándorlókat Szerbiába küldene vissza. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy ebben az esetben Szerbiának egy olyan problémát kellene egyedül megoldania, amellyel az EU sem tud mit kezdeni. Jelezte, Szerbia teljes mértékben együttműködik a kérdés kapcsán a térség országaival.
Szerbia déli határán napi 900-1100 fő lépi át illegálisan a határt, akik észak felé, a szerb-magyar határ felé indulnak. Az országban jelenleg is 15 ezer bevándorló tartózkodik, ha be kell fogadnia azokat is, akiket az EU visszatoloncol, az humanitárius katasztrófához vezetne.
Nebojsa Stefanovic belügyminiszter azt hangsúlyozta, nemzetközi jogszabályokba ütközne, ha az illegális bevándorlás megfékezése érdekében Magyarország lezárná határait, és úgy vélekedett, hogy a magyar miniszterelnök nem is beszélt konkrét határzárról.
Ivan Gerginov menekültügyi segédbiztos kijelentette: Szerbia felkészült a határ esetleges lezárásával járó nehézségekre. Belgrád számára nem ismeretlen a probléma, Szerbia ugyanis 1995 és 1999 között, a délszláv háborúk idején 850 ezer menekültet fogadott be a volt jugoszláv tagköztársaságokból.