Minden eddiginél szomorúbb ez a szárszói találkozó. Így kezdte köszöntőjét a Farkasházy Tivadar kertjében immár tizennegyedik alkalommal felállított sátorban az idei díszvendég, Heller Ágnes filozófus. Megállapítása persze szöges ellentétben volt az addig és az utána történtekkel. A mintegy háromszáz vendég - köztük politikusok, közéleti szereplők és újságírók - nagyon is jó hangulatban töltötték a napot. Régi ismerősök üdvözölték egymást, érdemi és kellemes beszélgetések folytak, amit még a hatalmas hőség sem akadályozott.
Heller Ágnes persze az ország helyzetéről beszélt és így már sokan igazat adtak neki, amikor a szomorúságot említette. Szerinte ugyanis a hatalom jelenlegi birtokosai szakadékba taszítják Magyarországot. Hungarowings - mondta, utalva a Germanwings másodpilótájára, aki néhány hónapja úgy lett öngyilkos, hogy magával együtt az általa vezetett repülőgép összes utasát is a halálba vitte. Aztán arról beszélt, hogy szép dolog a párthűség, ám ilyen időkben, amikor össze kel fogni, nincs rá szükség. Most nem szabad emlékezni arra, ki és mit mondott régen - tette hozzá Heller Ágnes -, hiszen együtt kell működni, túl kell lépni tehát a régi sérelmeken. A különböző világnézet sem lehet akadálya az összefogásnak. A filozófus kifejtette, napjainkban nem karizmatikus vezetőre van szükség, hanem hazafiakra. "Ma a hazafi az, aki mindent háttérbe szorít a haza üdvével szemben” - mondta.
Úgy látszik, a kor tényleg nem számít. A találkozó egyik díszvendége, Heller Ágnes az idén volt 86 éves. Ám amikor megszólal, sok fiatal megirigyelheti. Papír nélkül mondta el gondosan megszerkesztett, gondolatgazdag vitaindítóját. Nem véletlenül kapott - a nap folyamán egyedül - vastapsot. Később szót kért Vitányi Iván. A jövő hónapban lesz 90 éves és ez meg is látszik rajta. Aztán beszélni kezdett, erős hangon és a kora már nem volt fontos. Csak a mondandó, amit óriási hévvel, erőteljes mondatokban fejtett ki. A többiek, az ifjak, a 60-70 évesek meg mind azt bizonyították, hogy ma már egészen más az öregség fogalma, mint akár néhány évvel korábban. A kérdés csak az, hol vannak a fiatalok. Mert közülük Szárszón is keveset láttunk.
Mire Heller beszéde elhangzott, túl voltunk már egy rögtönzöttnek ható jeleneten, amelyben Farkasházy és állandó partnere, Selmeczi Tibor azt figurázta ki, mennyire lehetetlen manapság a hőn áhított összefogás. Az idei szárszói találkozónak pedig éppen az volt az alapgondolata, hogy nincs más lehetőség, mint a közös munka. A lapunknak adott interjúban is azt fejtegette a házigazda, hogy a baloldali pártok tavalyi kudarcos együttműködése sem tántoríthat el senkit attól, hogy továbbra is közösen keresse a megoldásokat. Legfeljebb az összefogás helyett most összehozásról kell beszélni - mondta Farkasházy.
S ha a kertben körülnéztünk, ez nem is tűnt lehetetlennek. A különböző pártok politikusai nem csupán szóba álltak egymással, hanem láthatóan jól meg is értették egymást. A kérdés már csak az, hogy komoly helyzetben, amikor a valódi együttműködésről lehet szó, ez miképpen működne. És ebből a szempontból sok jóval nem kecsegtetett az egyik ifjú szocialista hozzászólása. A tavaly Miskolcon egyéni képviselői mandátumot szerzett Varga László a Jobbik erősödéséről rendezett vitán többször is elmondta, hogy csakis szociáldemokrata alapon - értsd: az MSZP vezetésével - tudja elképzelni az összefogást.
S bár ezen a találkozón is nagyrészt baloldali emberek vettek részt, volt üdítő kivétel is, ami még inkább aláhúzta, hogy előfeltételek nélkül kellene megtalálni a jelenlegi rendszerrel szemben állóknak azt, ami összeköti őket. Solymosi Frigyes akadémikus, a Nemzeti Kör tagja egyetértett Heller Ágnessel abban, hogy napjainkban rosszul mennek dolgok. Nem hagyott kétséget afelől sem, hogy ezért kizárólag Orbán Viktort tartja felelősnek, s utalt rá, hogy - különböző cikkeiben - már többször figyelmeztette a miniszterelnököt erre. Ezúttal arról beszélt, szükség lenne rá, hogy a bal- és jobboldali értelmiségiek időnként ne ellenségként, hanem barátként találkozzanak. Kétségkívül valamennyiüknek vannak "pártpreferenciáik", vagyis támogatott pártjaik, de a haza közös, és ezt kell szem előtt tartani.
Hasonlóan érvelt a szárszói találkozót most először támogató Friedrich Ebert Alapítvány képviselője is. Molnár János azt a kérdést tette fel, hogy vajon a demokratikus erők látják-e még az Orbán-fától a magyar erdőt. Vagyis hogy a haladó emberek képesek-e valóban szembeszállni a kialakult, meggyökeresedett és sokakat kényelemre ösztönző rendszerrel. Mint mondta, ez óriási felelősség, hiszen a társadalom láthatóan egyre inkább szétesik, leépül és mind kevesebb a jele a szolidaritásnak, amire pedig minden korábbinál nagyobb szükség lenne. A tudományos munkatárs - többekhez hasonlóan - úgy vélte, az országban nagy a baj, de ebben a sátorban nagy a lehetőség. Ehhez kapcsolódott Farkasházy is, aki szerint - átvitt értelemben - sok ilyen sátorra lenne szükség. Aztán még hozzátette, a szárszói találkozón elhangzottak után arra számít, hogy Orbán Viktor még szombaton este lemond (már tudjuk, ez nem történt meg - a szerk.), s kicsit szomorú lesz, ha ez csak hétfőn történik meg (ez a lehetőség még fennáll, bár a valószínűsége nem túl nagy - a szerk.).
A nagy melegben időnként elpilledt résztvevők több kerekasztal-beszélgetést hallgathattak meg (noha a kerek asztalt néhány egymás mellé helyezett szék helyettesítette). Ezeken - többek között - megtudhattuk, hogy az egyetemi hallgatók körében sokkal erősebb a protest-hangulat, a Fidesz és az MSZP számukra „a régi, lejárt elitet” jelenti. Róna Dániel, a Corvinus Egyetem oktatója szerint a Jobbik-szavazók nem feltétlenül rasszisták, de ennek a pártnak a beszédmódja sokkal közelebb áll hozzájuk. Tóth Zoltán választási szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy a pártok és a civil szervezetek - bármennyire is ódzkodnak egymástól - lényegében egymásra vannak utalva. Kiállt amellett, hogy a baloldali pártok 2018 előtt tartsanak előválasztást, miáltal képesek lehetnek a rájuk adandó szavazatok összegzésére.
Rendkívül érdekes volt az alapjövedelemről tartott beszélgetés. Ennek bevezetése a szakértők szerint megszüntethetné Magyarországon a nincstelenséget, hiszen alanyi jogon mindenki kaphatna egy bizonyos összeget. A koncepció egyik kidolgozója, Bánfalvi István, a LÉT munkacsoport vezetője elmesélte, hogy biztos forrásból tudja, nagy zavart okozott a Fideszben, amikor tavaly év elején előálltak a tervvel. Még olyan hangok is voltak, hogy le kell állni a rezsicsökkentéssel, mert ez felülírja azt. Atombombának tartották, ám a választási kampányban a baloldali pártok nem vették napirendre az ötletet, noha ez sokat jelenthetett volna számukra. Bánfalvi úgy vélte, a Fidesz választási stratégiájának lényege, hogy több millió embert távol tartsanak az urnáktól, így biztosítva be saját győzelmüket. Erőss Gábor, az elképzelést támogató PM elnökségi tagja ehhez azt tette hozzá, ha 2018-ban a baloldal nem áll elő egy „sült-realista álommal, amely meg is valósítható”, négyévente újratermeli a kudarcot.
Aztán még egy csomóan felvették a kesztyűt. Ezeket Farkasházy azért vette, hogy ne csak jajgassanak a résztvevők, hanem a gyakorlatban is bizonyítsák, készek rá, hogy küzdjenek a jelenlegi hatalom ellen. S bár a nagy meleg, valamint a kellemes környezet kétségkívül némileg lohasztották a harci kedvet, azért a jelképes kesztyű-felvétel jól jellemezte az idei szárszói találkozót. Arra legalábbis jó volt, hogy megmutassa, Orbánéknak nincs okuk rá, hogy kényelmesen hátradőljenek.
Névsorolvasás
A legnagyobb érdeklődés kétségkívül Gyurcsány Ferencet kísérte. Alig érkezett meg, már nyilatkoznia a kellett a Hír Tv-nek és bármerre ment, sokan követték. Vele együtt érkezett Molnár Csaba, a DK európai parlamenti képviselője, de ott volt a párt több ismert személyisége, köztük Vadai Ágnes és Bauer Tamás. A most már erőteljesen párton kívüli Kuncze Gábor csak rövid ideig maradt, mert 50 éves általános iskolai osztálytalálkozóra kellett mennie. A szocialisták közül kora délelőtt érkezett a volt elnök, Lendvai Ildikó, aki ma már a lapunkban írott szombati cikkeivel hívja fel magára a figyelmet. Később eljött Lukács Zoltán alelnök is. Feleségével, a Szabadság téri emlékmű elleni tiltakozást vezető Magyar Fruzsinával vett részt a találkozón Mécs Imre, volt SZDSZ-s, majd MSZP-s képviselő. Ott volt Herényi Károly, az MDF egykori frakcióvezetője is. Magyar György ügyvéd biciklivel érkezett Siófokról, Kolláth György alkotmányjogász autóval. Sok egykori és mai újságíró-kolléga is eljött. A Klubrádiót - többek között - Arató András és felesége, Sugár Ágnes, valamint Bolgár György, Dési János, Rangos Katalin és Szelestey Lajos képviselte. Találkoztunk Horvát Jánossal, aki hosszú televíziós múlt után legutóbb Magyarország havannai nagykövete volt. A találkozónak immár állandó vendége Szegvári Katalin, Vágó István és Juszt László is. Ott volt Bánó András, aki jelenleg az ATV Híradó főszerkesztője, Havas Henrik, akinek ugyancsak az ATV-n van műsora, valamint Bayer Ilona, aki az MTV egykori Híradójában vált ismertté. A találkozó egyik díszvendégének is megválasztották Ragályi Elemér rendező-operatőrt. Részt vett az eseményen Gyémánt László Kossuth-díjas festőművész, valamint Ungár Anikó bűvész is.