Petro Porosenko ukrán államfő csütörtökön a fekete-tengeri kikötővárosban, Mariupolban jelentette be, hogy a kabinet kérésére leváltja Donyeck megye kormányzóját, Olekszandr Kihtenkót, helyébe pedig helyére Pavlo Zsebrivszkijt nevezi ki.
Ezzel azonban két gond is van. Mindenekelőtt az, hogy Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök és kormánya azért volt elégedetlen a kormányzóval, mert a megyében nem épült eléggé gyorsan a fal az ukrán-orosz határon, illetve mert Kihtenkó a megye szakadár részével való együttműködés híve volt. Kijev ugyanis nem hajlandó a szakadárokkal tárgyalni, annak ellenére, hogy a februárban aláírt minszki tűzszüneti egyezmény azt írja elő, hogy egyeztetnie kell velük az alkotmányreform és a közigazgatási reform kapcsán. Az ukrán vezetés azonban kizárólag a minszki kontaktcsoport keretében hajlandó szóba állni képviselőikkel, minden közvetlen kapcsolatot elutasít. Az Ukrajnát támogató nyugati országok eközben egyre gyakrabban hangoztatják, hogy a minszki megállapodást „maradéktalanul”, mindkét félnek végre kell hajtania. A kontaktcsoport munkája is akadozik, múlt héten benyújtotta lemondását Heidi Tagliavini, az EBESZ elnökének ukrajnai különmegbízottja, aki a szervezetet képviselte a minszki kontaktcsoportban. Tagliavini nem hozta még nyilvánosságra lemondásának okát, de hírek szerint a felek kompromisszumképtelensége késztette erre a lépésre.
A donyecki kormányzóváltás másik szépséghibája az, hogy Zsebrivszkij önkéntesként harcolt az ukrán erők oldalán, nem valószínű, hogy különösebben ösztönözné a békés rendezést. Az viszont mellette szól, hogy dolgozott az ügyészség korrupcióellenes részlegén. Ukrajnában ugyanis az általános korrupció is bonyolítja a helyzetet, a háborús korrupció virágzik, a Transparency International idei listája szerint Ukrajna Európa legkorruptabb országa.
Az EBESZ csütörtöki jelentése is mindkét felet vádolta a harcok kiújulása miatt, közleményében azt írta, hogy egyik fél sem vonta ki teljesen a nehézfegyverzetet a konfliktusövezetből, mindkét oldalon csapatmozgások észlelhetők.
Mindez a kijevi vezetés nyugati támogatottságát gyengíti, amely azonban számára létszükséglet, mind politikai, mind katonai, mind pedig gazdasági téren. A Kijev mellett leglátványosabban kiálló Washingtonban is feltűntek a kétkedő hangok. Az Unian.net ukrán hírportál szerint John Conyers demokrata és Ted Yogo republikánus képviselő kezdeményezésére az amerikai kongresszus úgy döntött, hogy az Azov önkéntes ezred – amelyet Conyers neonáci gyülekezetnek nevezett - tagjai nem képezhetők ki az Egyesült Államok pénzén és Ukrajna nem kap hordozható légvédelmi rendszereket.
Egy a napokban közzéadott amerikai, a Pew Research Center közvélemény-kutató intézet által végzett kutatás szerint annak ellenére, hogy Oroszországot felelősnek tartják a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktusért, sem Ukrajna felfegyverzését nem támogatják a legnagyobb NATO-tagországok lakosai, sem azt, hogy a szövetség fegyveres konfliktusba bonyolódjon Oroszországgal.
A véletlen azonban besegíthet a rendezésbe. Az Echo Moszkvi rádiónak nyilatkozva orosz politológusok azt valószínűsítették, hogy Moszkva vélhetően lemond a „Novorosszija-projektről”, mert nem akarja elveszíteni a 2018-as labdarúgó világbajnokság rendezési jogát. Azt állították, Putyinnak a VB fontosabb, mint Kelet-Ukrajna.