Súlyosan bírálta a halálbüntetés bevezetésének lebegtetéséért, illetve a bevándorlókról szóló nemzeti konzultációért szerdán a magyar kormányt az Európai Parlament (EP). A strasbourgi plenáris ülésen a szociáldemokrata, a radikális baloldali, a liberális és a zöld frakció közös javaslatát 362 igen szavazattal, 247 ellenében, 88 tartózkodás mellett fogadták el, ami azt jelenti, hogy a jelenlévők 51,9 százaléka elutasítja Orbán Viktor és kormánya populizmusát. A baloldali-zöld-liberális frakcióknak egyébként nincs többségük a testületben, így biztos, hogy a Fidesz pártcsaládja, az Európai Néppárt (EPP) képviselői közül is többen támogatták a határozatot, ami akár a szankciók előtti utolsó figyelmeztetésnek is számíthat.
Strasbourgban elítélték, hogy Orbán vitát kezdeményezett a halálbüntetésről, bár tudomásul vették, hogy a miniszterelnök végül visszavonult az ügyben és kijelentette, kormány nem tervezi annak visszaállítását. A határozat kimondja, a halálbüntetés összeegyeztethetetlen az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletével, és ha egy tagország bevezetné, azzal megsértené az EU alapszerződését. "A halálbüntetés eltörlése mérföldkő az alapjogok európai fejlődésében" - figyelmeztet a határozat, majd nyomatékosítja, hogy az unió alapértékeinek súlyos megsértése maga után vonja a szerződés 7. cikke szerinti eljárás megindítását, amely egy többlépcsős folyamat végén akár az adott tagállam kizárását is lehetővé teszi az uniós döntéshozatalból.
A tagállamok szuverén joga konzultációt kezdeményezni, az unió alapértékeit viszont tiszteletben kell tartani - inti Orbánt a határozat, amelyben nyomatékosítják, hogy "a Magyarországon a bevándorlásról és terrorizmusról kezdeményezett konzultáció tartalma és nyelvezete erősen félrevezető, elfogult és kiegyensúlyozatlan, részrehajló és közvetlen kapcsolatot teremt a migrációs jelenség és biztonsági kockázatok között". Az EP-képviselők a határozatban a konzultáció visszavonását sürgetik és sajnálatukat fejezik ki, amiért a kérdések az Uniót hibáztatják, emlékeztetve, hogy az uniós jogalkotásnak ők is teljes jogú résztvevői.
A dokumentum a tagállamok kormányait tömörítő tanácsot is elítéli, mert az nem reagált a legutóbbi magyarországi eseményekre és mind a minisztereket, mind az állam-, illetve kormányfőket arra kéri, folytassanak vitát a magyarországi helyzetről. Erre azért is szükség van, mert az elmúlt egy év eseményei kapcsán kialakulóban van annak veszélye, hogy a jogállamiságot rendszerszintű fenyegetés éri. Az Európai Bizottságnak szeptemberig jelentést kell készítenie arról, fennáll-e az uniós értékek rendszerszerű megsértésének veszélye Magyarországon. Emellett arra kötelezik a brüsszeli végrehajtó testületet, hogy tegyen javaslatot a demokrácia, a jogállam és az alapjogok tiszteletben tartását biztosító mechanizmus létrehozására, amely - egységes és objektív mutatók alapján, a pártatlanság, az egyenlő elbírálás és a megkülönböztetés-mentesség elveit szem előtt tartva - évente értékelné valamennyi tagállam teljesítményét. Indítványozzák, hogy az értékelést kövessék kötelező erejű intézkedések a jogsértések fölszámolása érdekében.
A Fidesz-t is tagjai közt tudó néppárti frakció a határozati javaslat több olyan passzusáról is külön szavazást kért, amely bírálatot fogalmaznak meg, valamint arról is, amely azt kéri a bizottságtól, hogy világítsa át Magyarországot, a jelenlévő képviselők többsége ugyanakkor mindegyik szövegrészt támogatta.
FOTÓ: Getty Images
Meglepő többséggel fogadták el a tervezetet. Ezt már Ujhelyi István, az MSZP alelnöke, EP-képviselője mondta lapunknak. A politikus szerint több néppárti képviselő is megszavazta a határozatot. Politikai szólamok helyett most lépett az unió - fogalmazott Ujhelyi, aki szerint eddig azért tétlenkedett a közösség, mert nem voltak felkészülve arra, hogy valamelyik tagállam kormánya rendre szembemegy az európai értékekkel. Most viszont elkezdődött egy folyamat, aminek a magyarok számára akár nagyon rossz vége is lehet. A demokratikus ellenzék nem engedheti, hogy Orbán felelőtlen populizmusa miatt végül kizárják az országot az Unióból - figyelmeztetett a képviselő.
Bár ennek a határozatnak nincs jogkövetkezménye, az EP arra figyelmeztette Orbánt, hogy nem szabad a tűzzel játszani. Jávor Benedek, a PM brüsszeli képviselője a Népszavának azt állította, a határozatban foglaltakkal az EPP is egyetértett, legalábbis az előzetes egyeztetéseken ez derült ki. A néppárti képviselők szerdán át is szavaztak, többen pedig tartózkodtak. A dokumentum a magyar kormányról szól, de ennek kapcsán arról döntött a parlament, hogy szükség van olyan intézményekre, amelyek figyelik és időben figyelmeztetik, szankcionálják azokat, akik az európai értékeket semmibe veszik. Jávor szerint nincs szó Magyarország kizárásáról, adott esetben viszont számíthatunk büntetésre.
Második Tavares-jelentés. A fideszes Gulyás Gergely szerdán így nevezte a határozatot. A törvényalkotási bizottság elnöke üdvözölte, hogy az EPP kiállt a magyar kormánypárt mellett. "A második Tavares-jelentést (...) úgy sikerült elfogadni, hogy összefogtak a liberálisok, baloldaliak, zöldek, kommunisták" - mondta azt hangsúlyozva, nem igazolódott be az "a magyar baloldalon megfogalmazott remény", hogy a néppárt kihátrált volna a Fidesz álláspontja mögül. Gulyás megismételte, a magyar kormány álláspontja világos, bevándorlásellenes, szemben a bevándorláspárti európai baloldaléval.
Félrevezető, elfogult, kiegyensúlyozatlan, részrehajló FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Újabb reklám a menekültek ellen
Új menekültellenes reklám jelent meg szerdán, természetesen a kormányközeli Napi Gazdaságban, amely bővebben fejti ki az utcai plakátokon olvasható propagandát. A féloldalas hirdetésben már az Európai Uniót is támadja a kormány, mert "újabb bevándorlókat telepítene Magyarországra, veszélyeztetve ezzel a magyar munkahelyeket". Kiderül, hogy hazánkban két év alatt hússzorosára nőtt az illegális bevándorlók száma és az idén már csaknem 50 ezren lépték át törvénytelenül a magyar határt. "Csak a pünkösdi hétvégén több mint 1000 tiltott határátlépőt fogtak el a rendőrök".
A bevándorló-ellenes plakátkampányt több kormánypárti politikus is ízléstelennek tartja. Erről a vs.hu írt fideszes forrásokra hivatkozva. A portál információi szerint Rogán Antal frakcióvezető hétfőn azzal nyugtatta a fideszes képviselőket, hogy az ellenzék ugyan még jó ideig interpellációkkal és azonnali kérdésekkel áraszthatja el a kormányzati tisztségviselőket, azonban ez le fog csengeni.
Eközben a Magyar Kétfarkú Kutya Párt ( MKKP) és a Vastagbőr blog 18 millió forintot gyűjtött össze ellenkampányra, amit azért indítottak, mert "a Fidesz gyűlöletkampánya már annyira elfajult, hogy muszáj valami rendhagyót csinálni ellene". Eredetileg nagyjából 55 plakáthely megvásárlására gyűjtöttek, ami körülbelül 3 millió forintba került volna. Kovács Gergely, az ATV Start című műsorában arról beszélt, hogy az akció a társadalmi szolidaritásról szól. A Civil Összefogás Fórum (CÖF) közben arra szólította a "kutyapártot, hozza nyilvánosságra, hogy melyek azok a külföldi szereplők, akik újra civilnek álcázott mozgalmak mögé bújva hergelik a magyar társadalmat". A békemenet szervezői szerint "a zsoldos pénzből fellépők a társadalmi támogatottság hiányában vandalizmussal irányítják magukra a figyelmet". Az MKKP Facebook-oldalán annyit válaszolt: "Felszólítjuk a CÖF-öt, hogy rövidebben szólítson fel minket, mert ilyen hosszú szöveget nem fogunk elolvasni!"
Pénteken felmondott munkahelyén Borissza Kitti, mert nem volt hajlandó asszisztálni a kormány bevándorlók elleni kampányához. A digitális stratégiákon dolgozó nő ezt maga jelentette be Facebook-oldalán. Azt írta: "megszüntettem a munkaviszonyomat annál a cégcsoportnál, amelyik médiavásárlóként közreműködött a kormány gyűlöletkeltő plakátpropagandájában".