Görögország kedden benyújtotta a hitelezőknek új, módosított reformprogramját. Azúgynevezett Brüsszeli Csoport tanulmányozza ugyan az előterjesztést, de áttörés most sem várható, sőt. Ebben a szövegben sincs szó a nyugdíjak csökkentéséről, a nyugdíjkorhatár kiterjesztéséről, vagy éppen az áfarendszer megváltoztatásáról.
Egy meglepő javaslatot is tartalmaz: a görög kormány az Európai Stabilitási Mechanizmus alapjából kér pénzt azért, hogy visszafizethesse hitelét. Az EU egyik illetékese a Bloombergnek azt nyilatkozta, hogy a legújabb görög javaslat sem tekinthető komolynak. Az előterjesztés Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetőjének tetszését sem nyerte el. Mint fogalmazott, Athén "provokatív magatartásával" csak a tűzzel játszik. Utalt arra, hogy hamarosan kifutnak az időből.
A görögök taktikája nem sok jót vetít előre. Alekszisz Ciprasz tárgyalási stratégiája már nagyon nincs ínyére Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének, mert mint mondta, hidat próbált ugyan képezni a görög kormány és a hitelezők között, csak éppen azt nem látja, hová lehetne tenni a híd görög pillérjét. Angela Merkel és Francois Hollande ma az EU-latin-amerikai csúcs margóján háromoldalú tárgyalásokat folytat Ciprasszal, de a német kancellár már hétfőn arra számított, nem várható gyökeres fordulat ezen az egyeztetésen sem.
A hitelezők olyan reformokat várnának el a nyugdíjrendszerben, amelynek révén a 2016-17-es időszakban a GDP-hez viszonyított egy százalékos megtakarítások érhetőek el a szektorban. Elsősorban a korai nyugdíjazás gyakorlata szűnne meg. A görög kormány ezt azonban csak 2025-re irányozná elő. Az áfa reformja tekintetében a hitelezők egy kétkulcsos rendszert javasolnak 23, illetve 11 százalékkal.
Ez a GDP-hez viszonyítva egy százalékos többletbevételt jelentene. Jelenleg Görögországban háromkulcsos az áfa 6,5, 13 és 23 százalékkal. Ez a két reform tehát a legfontosabb az úgynevezett intézmények számára, ezek nélkül elképzelhetetlennek tartják a görög gazdaság új alapokra való helyezését. Meddig folytatható a kötélhúzás? Egy dátum ismert ezzel kapcsolatban, június 30-án jár le a hitelprogram görög része. Ugyaneddig a napig kell Athénnak 1,5 milliárd eurót visszafizetnie a Nemzetközi Valutaalap (IMF) számlájára.
Egyre érthetetlenebb , miért hajtogatják a görög kormány illetékesei minden héten, minden nap ugyanazt, nevezetesen "közel a megállapodás", s már "csak néhány kérdésben" különböznek az álláspontok. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a kulcskérdésekben nincs közeledés. Ciprasz és Janusz Varufakisz pénzügyminiszter is több ízben leszögezte, hogy a nyugdíjrendszerhez nem hajlandóak nyúlni, s ez afféle vörös vonalat jelent számukra.
Ciprasz egyébként a Corriere della Serában kedden megjelent interjújában azt közölte, hogy a mai Merkel kancellárral és Hollande elnökkel folytatott találkozóján is előrelépésre számít, s arra, hogy menetrendet állítanak fel a tárgyalások további ügymenetére. "Egyszer s mindenkorra le akarjuk zárni ezt a szörnyűséges vitát a grexitről" - fejtette ki. Megismételte azt a többször hangoztatott kijelentését, amely szerint az előző öt év reformjai csődöt mondtak, s ezért van szükség új stratégiára a görög kormány részéről.
A legfrissebb gazdasági mutatók mindenesetre nem adhatnak túl sok okot derűlátásra Cipraszék számára. Az Eurostat tegnap közzétett adatai szerint ugyanis az első negyedévben 0,2 százalékos volt a visszaesés a 2014-es esztendő utolsó három hónapjához viszonyítva. A hitelezők egyébként hajlanának arra, hogy 2016 májusáig kiterjesszék a hitelmegállapodás hatályát, de ez persze csak akkor lenne megvalósítható, hogy ha végre megszületne a várva várt megállapodás, amire egyelőre nemigen van kilátás.