A vita akkor robbant ki, amikor a Biszku-perről esett szó. A fideszes Gulyás Gergely arról beszélt, hogy a kommunista diktatúra által elkövetett tömeggyilkosságok gyakorlatilag büntetlenek maradtak. A mai napig minden egyértelmű jogalkotói szándék, törvényi és alkotmányos rendelkezés ellenére háborítatlanul élnek a szabadságért és demokráciáért harcoló emberek tucatjait halálba küldő vérbírák, ügyészek, kommunista állami és pártvezetők - mondta.
Úgy tűnik, mintha az igazságszolgáltatás egésze a szervezeti és személyi függetlenséget jogszabályoktól való függetlenségként értelmezné. Az ország és a magyar igazságszolgáltatás szégyene, hogy a Biszku Béla ellen 21 éves késéssel emelt vádnál négy év alatt még jogerős ítéletig sem sikerült eljutni - állapította meg, hozzátéve: ez az egy ügy mint cseppben a tengerben és az elmúlt 25 év történései mutatják, hogy az igazságszolgáltatás esetében nemcsak a szándék, de a hozzáértés is hiányzik ahhoz, hogy az erkölcsi rendet helyreállítandó, de legalább jelképesen megtorolják ezen bűncselekményeket. Azt kérte, támogassák a Nemzeti Emlékezet Bizottsága javaslatát, mely szerint az elkövető halála esetén is lehetővé tennék a büntetőeljárás lefolytatását.
Rétvári Bence - aki felidézte a kormányzati intézkedéseket - azt mondta: aki demokratának tartja magát, annak egyértelmű a véleménye, hogy Biszku Bélának mind erkölcsileg, mind jogilag felelni kellene tetteiért. Az, hogy 2015-ben nincs jogerős döntés a parlament 25 éves mulasztása. Méltán sérti mindenki igazságérzetét ez a helyzet, s azt érezhetik ilyenkor, hogy a törvény nem az áldozatokat, hanem a bűnök elkövetőit védené.
Az elnöklő Kövér László a felszólalás alatt bekiabáló Novák Előd magatartását teljesen elfogadhatatlannak tartotta. Ezt követően a ház szavazott, s 94 igen, 31 nem és 1 tartózkodással jóváhagyta, hogy Novák Elődöt az ülés hátralévő részéről kizárja. A Házelnök felszólította Vona Gábor frakcióvezetőt, hogy biztosítsa a rend feltételeit. Ezt azt jelenti, hogy Novák Előd vagy hagyja el az üléstermet, vagy viselkedjen ember módjára. A vitáról van kitiltva, ez a jelenléttel nincs összefüggésben a házszabály szerint - jelezte.
MSZP: hibás lépés a gimnáziumi férőhelyek csökkentése
Hiller István a pedagógusnap kapcsán köszönetet mondott minden pedagógusnak, majd arról beszélt, hogy az önkormányzati iskolák államosítása túlcentralizált rendszert hozott létre, egycsatornás döntésekhez, meggondolatlan és hibás eredményekhez vezetett. Szükség volt központosításra, de eltévesztették a mértéket. Súlyos hiba, hogy a szakképzést a gimnáziumi oktatás kárára kívánják növelni. A férőhelyek csökkentése - aminek oka, hogy kevesebb diplomás legyen - meggondolatlan, távlatokat nem nyitó lépés - mondta és felsorolta azon településeket, ahol felmenő rendszerben megszűnhet a gimnáziumi képzés. Ez szégyen - mondta. Üdvözölte ugyanakkor, hogy az óvodákra figyelmet fordítanak, és, hogy felmenő rendszerben bevezetik az iskolákban az ingyenes étkeztetést.
Rétvári Bence államtitkár válaszában szintén a pedagógusok munkájának minél nagyobb arányú megbecsülését hangsúlyozta. A gimnáziumok és a szakközépiskolák átalakításáról azt mondta: azokat a településeket sorolta a képviselő, ahol vegyes intézmények működtek, ezeket választják szét. Cél, hogy piacképes, korszerű tudást kapjanak a fiatalok. Hangsúlyozta: az érintett településeken nem szűnik meg a középfokú oktatás, lesz, ahol gimnáziumként, és lesz, ahol szakközépiskolaként folytatják működésüket. Mióta a Klik tartja fenn az iskolákat, egyetlen pedagógusnak sem kell aggódnia, hogy időben, rendben megkapja-e a bérét.
Jobbik: neoprimitív a kormány plakátkampánya
Mirkóczki Ádám arról beszélt, hogy egymilliárdot szánnak nemzeti konzultációra, és ezt megfejelik egy sokmilliós óriásplakát-kampánnyal. Szerinte a kampány a neoprimitív kategóriát bőven kimeríti. Magyarul üzennek afgánoknak, szíreknek, koszovóiaknak. Ezt komolyan gondolják - kérdezte, majd megjegyezte: az MSZP ugyanezt csinálta a kettős állampolgárság ügyében, amikor 23 millió románnal riogatott.
Pogácsás Tibor államtitkár közölte: a bevándorlás a kiinduló és célállamoknak egyaránt probléma. A Fidesz-KDNP kezdettől fogva kimondta, Magyarország nem a bevándorlókra építve kívánja a gazdaságot erősíteni. A cél az, hogy a magyar lakosság növekedése biztosítsa azt utánpótlást, amely a gazdasági stabilitásához szükséges. Egyetértés van abban, hogy az a cél, nemzeti hatáskörbe kerüljön vissza a bevándorlással kapcsolatos kérdések kezelése - rögzítette. Hangsúlyozta, új típusú, a bevándorlásnak a jelenleginél lényegesen szigorúbb kezelésére van szükség.
INTERPELLÁCIÓK
Fidesz: felülvizsgálta az Európai Bizottság az Altus megbízását?
Tuzson Bence (Fidesz) értékelése szerint az átadott hatásköröket az Európai Uniónak Magyarországgal közösen kellene gyakorolnia, s az Unió nem avatkozhat bele a hazai pártéletbe. Mindezt azzal összefüggésben jelentette ki, hogy az Európai Bizottság másfél milliárd forintos megbízási szerződést kötött Gyurcsány Ferenc cégével, az Altus Zrt.-vel, hogy egy konzorcium élén fejlesztési pénzeket vizsgáljon. A kormánypárti politikus szerint ez a józan észnek és az uniós jogelveknek is ellentmond, s nonszensznek nevezte, hogy az összeférhetetlenség kérdése nem vetődött fel. Arról érdeklődött, hogy a megbízást felülvizsgálhatja-e a bizottság.
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter kijelentette, nem hisz abban, hogy egy politikai párt vezetője képes elfogulatlanul megítélni az előző vagy a következő hétéves ciklus fejlesztéseit, s ugyanez igaz a négy munkatársat foglalkoztató Altusnál a volt kormányfő feleségére, és két munkatársára, akiket korábban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől rúgtak ki. "Elképesztően kínosnak" nevezte, hogy erre az Európai Bizottság nem figyelt, s a cég 400 ezer eurót már le is hívott, miközben a Demokratikus Koalíció (DK) legnagyobb támogatója a párt beszámolója szerint maga Gyurcsány Ferenc. Ez tiltott pártfinanszírozást vet fel - tette hozzá a tárcavezető, aki kifogásolta, hogy az Európai Bizottság megtagadta, hogy betekintsen az ügy irataiba.
A választ Tuzson Bence elfogadta.
LMP: miért csak a Quaestor károsultakat segíti meg az állam?
Schmuck Erzsébet (LMP) azt firtatta, miért csak a Quaestor károsultakat segíti meg az állam. Felhívta arra a figyelmet, hogy a Baumag szövetkezet 2003-ban dőlt be, 12 ezer kisbetétes 43 milliárd forintját tüntette el, és a károsultak nem láttak egy fillért sem. Szóvá tette a pénzügyi felügyelet elégtelen működését.
Tállai András, a Nemzetgazdasági Miniszter parlamenti államtitkára szerint annak nincs realitása, hogy egy több mint tíz évvel ezelőtti történetet a jelenlegi kormányon kérjék számon. A Baumag-ügyben az akkori szocialista kormány politikai felelősségét hangsúlyozta. A Quaestor-károsultak megsegítését azzal indokolta, hogy különleges esetről volt szó, mert erre a pénzügyi vállalkozásra nem terjedt ki az OBA és a BEVA. Az államtitkár jelezte, a parlament kedden szavaz arról a javaslatról, amely alapján a jövőben még szigorúbb ellenőrzések lesznek a pénzügyi rendszerben.
Az ellenzéki képviselő a választ nem fogadta el, a Ház viszont 105 igen, 41 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett elfogadta azt.