Supka Géza a Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesületének miskolci nagygyűlésén fogalmazta meg a könyvhét alapötletét, amelyet 1929 óta rendez meg a jogutód szervezet. Supka szellemisége előtt tisztelegve a fővárosi helyszínek mellett nyolcvan vidéki nagyvárosban is rendeztek társprogramokat, de a miskolci és debreceni könyvnapokra az újdonságok, az irodalmi, zenés programok és a kicsik érdeklődését megcélzó kreatív játékok ellenére is csupán pár százan látogattak ki.
Ezzel ellentétben a fővárosban, a központi helyszínen, a Vörösmarty téren és a térbe torkolló utcákban felállított száznegyvenhét pavilon környékén egy percig nem ült le az érdeklődés, szinte menni sem lehetett a nagy tömegben. Az időjárás pedig túl jó is volt: egyszer sem süllyedt harminc fok alá a hőmérő higanyszála.
Kuriózumként bemutatták magyar szerzők külföldi fordításait is, amelyeket borsos áron kínáltak a turistáknak. Az Egri csillagok mellett Szabó Magda, Karinthy Frigyes és Esterházy Péter angol, francia és német fordítását vették legtöbben a kezükbe. A nagyszínpadon egymást váltották a programok az elmúlt napokban, de a tűző napon a kihelyezett napernyők ellenére is csak kevesen foglaltak helyet.
A lelkes könyvvadászokat viszont már annál nehezebb volt eltántorítani a könyvvásárlástól és attól, hogy legkedvesebb szerzőikkel dedikáltassanak. Spiró György Kossuth-díjas író négy különböző alkalommal dedikálta műveit, néhány alkalommal a dedikálás meghatározott időpontját is átlépte, olyan sokan várakoztak rá. A szerző Diavolina című új regénye az orosz író, Gorkij életének utolsó, meglehetősen hányatott szakaszát mutatja be.
A történet, amely Gorkij szeretőjének, a cselédből lett orvosnak az elbeszélésében bontakozik ki, a Magvető Kiadó egyik legjobban fogyó könyvheti kiadványa, félóránként újra kellett töltetni a standot. Spiró három és fél évig dolgozott a művön, orosz társadalomtörténeti munkákat, naplókat, memoárokat és a KGB-archívum nyilvános részét is tanulmányozta.
„Hirtelen ötlettől vezérelve fogtam bele ebbe az embert próbálóan nagy munkába. Nem szerzőt választottam, regényt írtam. Ez nem művészregény, egy sort sem kell ismerni Gorkij életművéből ahhoz, hogy élvezetes legyen. Emberi dolgokról és egy olyan irtózatos világról szól, ahol minden deformálódik” – mondta lapunknak a szerző. A 69 éves művész hozzátette, véleménye szerint Gorkij megítélése azért nem vitatott, mert senki nem vitatkozik róla.
„Nem olvassák, de nem lóg ki a sorból, mert más szerzőket sem olvasnak igazán” – fogalmazott. Arra a kérdésünkre, mennyire tartja világirodalmi szempontból kiemelkedő szerzőnek, úgy felelt, hogy csupán néhány remekműve van, de szerinte ez bőven elég.
Kígyózó sorok álltak a Móra Kiadó sztárjához, az amerikai Marni Bateshez is, aki ifjúsági regényeivel vált ismertté. A most huszonhat éves szerzőnő mindössze tizenkilenc évesen írta sikeres önéletrajzi regényét. Azóta született újabb négy műve is hasonló sikereket ért el világszerte, egyik munkájából a Disney Channel népszerű televíziós csatorna készít filmsorozatot.
"Remekül érzem magam Magyarországon, gyönyörű a belváros! Nem is mertem elhinni, hogy ilyen kánikula fogad majd a könyvhéten. A rám várakozó magyar olvasóim szeretete pedig majdhogynem sokkolt” – árulta el lapunknak Bates. A fiatal sztárszerző a könyvhét után Győrbe, Debrecenbe és Gödöllőre is ellátogat, június második felében pedig Romániában tesz látogatást.
Juhász Ferenc kétszeres Kossuth-díjas költő dedikálása szintén sokakat érdekelt volna, de a szerző betegsége miatt elmaradt. A csalódott versszeretők viszont Bollobás Enikő irodalomtörténész hiánypótló munkájával, az Emily Dickinson amerikai költőnő életét és munkásságát bemutató Vendégünk a végtelenből című kötetével, Kányádi Sándor életműköteteivel, valamint a szintén Kossuth-díjas Baranyi Ferenc Ballada a hunyászkodókról címmel írt legújabb versgyűjteményével vigasztalódhattak.
„Csupán egyetlen mondata volt Csurka Pistának, amellyel egyet tudtam érteni az 1986-os írókongresszuson. Azt mondta, bugrisodik a nemzet. Úgy éreztem, ez már egy lezárult folyamat, elbugrisodott a nemzet, de látva például ezt a hatalmas könyvheti áramlást, újra kételkedni kezdek balhitében” – mondta lapunknak a 78 éves Baranyi. A szerző mosolyogva hozzátette, egyedi esetnek tartja magát: „semmilyen táborba nem tartozom, a népieknek gyanús vagyok, mert tudok olaszul és franciául, meg zongorázni, az urbánusoknak meg amolyan mucsai vagyok, mint a népiek.”
A Ballada a hunyászkodókról a költő legújabb verseit tartalmazza, közéleti témájú műveiben hazaszeretetét, nemzetféltését fejezi ki. Akárcsak Berzsenyi Dániel, vagy éppen Ady Endre, verseiben azért ostorozza a magyarokat, mert szereti népét. Baranyi Ferenc immáron hat évtizedes pályafutása alatt rendre kiállt a hatalom ellen, ha nézetei megkívánták; új kötetében élesen bírálja az Orbán-kormányt is. Mint mondja, a sok pozitív vélemény után a másik politikai oldal ellenséges megnyilvánulásaira is számít, de készen áll a kritikára.
A hazai könyvszeretők az ünnepi könyvhéten alaposan bevásároltak leendő olvasmányélményből. Nyilván tudják ők is, hogy a könyv hatalmas érték: egy lélegzetelállító kötetet olvasni élmény, de az olvasás növeli a koncentrációs képességet, bővíti a szókincset, csiszolja az észjárást és memóriát. A tudományos felmérések azt is kimutatták, a rendszeres olvasók lassabban öregszenek, mint azon társaik, akik soha vagy csak ritkán vesznek könyvet a kezükbe. Így még azok is kedvet kaphatnak a betűfaláshoz, akik nem rendszeres olvasók.
Átadták az Év gyerekkönyve díjakat Budapesten: a legjobb gyerekkönyvíró Kollár Árpád, a legjobb ifjúsági könyv írója Lakatos István lett. A legjobb illusztrátornak Hanga Rékát, a legjobb fordítónak Nádori Lídiát, a legeredetibb könyvnek a Dániel András Mit keresett Jakab az ágy alatt? című, a Pozsonyi Pagony kiadónál megjelent kötetét ítélte a zsűri. A díjakról ítélő kuratórium összeállítására az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Magyar Gyerekkönyv Fórumot és a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsának Magyarországi Egyesületét kérte fel.