A Facebookon szerveződő Quaestor Károsultak Közössége nem nyugszik bele abba, hogy a június 5. határidő jogvesztő volt a 30 millió forintig terjedő kártalanításra jelentkezésben. Levelet írtak Matolcsy György jegybankelnöknek, abban a reményben, hogy a pénzügyi fogyasztóvédelem felügyeletét is ellátó nemzeti banki elnökként érje el a határidő meghosszabbítását. Különösen azt sérelmezik, hogy míg a Befektető-védelmi Alap (BEVA) eljárásában a nem Quaestor kötvénnyel – hanem egyéb befektetéssel – rendelkező károsultak 1 éven belül jelezhetik kártalanítási igényüket, addig a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja (QKKA) esetében ugyanez 30 napra korlátozódik. Álláspontjuk szerint, mint ahogy erről Szabadi Katalin lapunknak erről beszámolt, a Beva nem értesítette azokat a károsultakat, akik elmulasztották a kárigényüket időben beadni. Pedig a Bevának rendelkezésére áll a névsor, és azt is tudják, hogy a felszámoló kiknek küldött ki tértivevényes levelet, és azokból hány érkezett vissza - mondta a képviselő. Szabadi Katalin szerint a mulasztók nem hanyagságból nem adták be kárigényüket, hanem egyszerűen nem tudtak a lehetőségről. Ezt a lehetőséget azonban a folyamatot jól ismerő pénzügyi szakemberek lapunknak cáfolták. Utaltak arra, hogy a mintegy 32 ezer károsultból - igaz csak becslés alapján - mintegy ezren nem jelentették be kárigényüket. Feltehetően az utolsó napon ez az arány még változhatott is.
A határidő meghosszabbításának rendkívül kicsi az esélye, ugyanis a Quaestor-károsultak pénzvisszatérítéséről külön törvény intézkedik, tehát az Országgyűlés hatásköre lehetne a módosítás. Ugyanakkor szakértők felhívták a figyelmet arra, hogy a banki elszámolásról szóló törvény is intézkedik arról, hogy aki a kártérítés benyújtására szolgáló időszakban nem jelentkezett, és az akadályoztatásának okáról érdemi igazolást tud bemutatni, azzal szemben méltányosságot lehet gyakorolni. A külföldi tartózkodás, mint mentőkörülmény a Quaestor esetében aligha lehet indokolt, hiszen a kárigényt írásban is be lehetett nyújtani.
Szabadi Katalin szerint vélhetően a legszegényebb, hátrányos helyzetűek, például idős emberek is mulaszthattak, akik nem rendelkeznek internet elérhetőséggel és média hozzáféréssel, segítő fiatal hozzátartozókkal.
A brókercégek ügyfelei mellett azok dolgozói sincsenek jó helyzetben. Több banknál is tiltólistán vannak a Buda-Cash, a Quaestor, illetve a Hungária Értékpapír munkatársai - tudta meg a Világgazdaság. Egy, a Buda-Cashhez közeli forrás szerint többen is pályát módosítottak, mert kiábrándultak az értékpapírszektorból. Mint mondta, azok, akiknek megvolt a presztízsük, a nevük, vélhetően nem fognak elkallódni, ám a fiatalok, akik még nem dolgozták be magukat a szakmába, jóval nehezebb helyzetbe kerültek. A munkaadók sokszor nem gondolják végig, hogy kik voltak áldozatok, és kik az érintettek - panaszolta a volt bróker.
Akkor most hová forduljanak a Quaestor-károsultak? - tette fel kérdést Szakács László szocialista országgyűlési képviselő. Tállai András nemzetgazdasági miniszterhelyettes válaszából kiderül, hogy a tegnapi jogvesztő kártalanítási határidőt lekésők és a kötvényen túli befektetéssel rendelkezők 2016. május 21-ig beadhatják kártérítési kérelmüket az érdemi elbírálását végző Bevához. A Beva azonban egy befektető részére már csak legfeljebb 6 004 200 forintot fizethet kártérítésként, úgy, hogy egymillió forintos összeghatárig száz százalékot térít, és az efeletti résznek pedig kilencven százalékát adja.
Újabb törvényhozási érdekességre is fény derült tegnap. Ugyanis ellenzéki szavazatokra is szükség van ahhoz, hogy elfogadhassa a parlament azt a pénzügyi törvényjavaslat csomagot, amely a felügyeleti jogosítványokat a befektetési cégek megfelelő ellenőrzése érdekében szigorítja, mert egyes módosító javaslatok hatálybalépéséhez a képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.
