"Az ombudsman egyfajta társadalmi tükörként működik, s ha valakinek nem tetszik az a kép, amit mutat, igyekezzen változtatni rajta"
Ami Miskolcon folyik, az a társadalmi szolidaritás súlyos megsértése, egyáltalán nem járható út - jelentette ki Székely László ombudsman tegnap budapesti sajtótájékoztatóján, ahol ismertették az üggyel kapcsolatos vizsgálatok eredményeit. Az egyéves vizsgálódás alatt több alkalommal is jártak a helyszínen, személyesen találkoztak a nyomortelepeken élőkkel is - mondta a vizsgálat koordinálásáért felelős Szalayné Sándor Erzsébet, a nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes. "A szegregátumokban élők lakhatási feltételei ellehetetlenültek, csökken a szociális bérlakások száma, miközben növekszik a hátrányos helyzetű családok kilakoltatásának aránya" - mondta, hangsúlyozva: a helyzet rendezéséhez haladéktalanul szükség van minden, az ügyben érintett intézmény közbelépésére.
Megírtuk: a kilakoltatás a miskolci stadion fejlesztési munkálatai miatt kezdődött el, ugyanis a sportpályához kapcsolódó melléklétesítmények egy részét a "számozott utcák" helyére tervezték. A képviselők tavaly májusban szavazták meg a Fidesz-KDNP javaslatát a város "szégyenfoltjainak" megszüntetéséről. A számozott utcákban 2014 nyara óta - az önkormányzat ekkor fogadta el a telepfelszámolási programot - több mint 160 családot fenyegetett a kényszerkilakoltatás. Az Amnesty International Magyarország szerint 2015 májusában nagyjából 30 családról lehet tudni, akik továbbra is a környéken maradtak, és akiket továbbra is fenyegetettségben élnek. Tavaly több jogvédő civil szervezet közös beadvánnyal fordult az alapvető jogok biztosához a miskolci önkormányzat ellenőrzési gyakorlatai miatt, szerintük a hatósági razziák főleg a romák által lakott településrészeken folytak, melyeket a lakók félelemkeltőnek, zaklatónak éltek meg.
A Miskolci Önkormányzati Rendészet által levezényelt, több különböző hatóság által végzett ellenőrzések célja az önkormányzati vagyon védelme volt, ám előfordult, hogy a különböző szervek munkatársai a mellékhelyiségbe, de még a hűtőszekrénybe is benéztek. Az ombudsmani vizsgálat megállapította: az önkormányzati szervek az ellenőrzéseket jogszabályi felhatalmazás nélkül kezdték meg, azok lebonyolítása pedig további alapjogi jogsérelmeket is okozott. Szalayné elmondta: az érintett településrészen lakók egyáltalán nem ismerték az ellenőrzések jogi hátterét, s mivel egyszerre több hatóság volt jelen, azt sem tudták, kihez fordulhatnának panasszal. Szalayné szerint mindez a tisztességes hatósági eljárási jogot sértő helyzetet eredményezett. A jelentés leszögezi: sérült az érintettek információs önrendelkezési joga, az intézkedések emellett a magánszférához való jogot is korlátozták.
A jelentés szerint elfogadhatatlanok a Miskolc környéki települések rendeletei is, amelyekkel a városból elköltözni kényszerülőket próbálták távol tartani maguktól azzal, hogy nem biztosítottak volna nekik bérlakást vagy közmunkát. Az ombudsman szerint ezek súlyosan törvénysértő és kirekesztő lépések, jelentésükben a biztos és biztoshelyettes ezért felkérte Sátoraljaújhely és Szerencs városvezetését, hogy helyezzék hatályon kívül a rendeleteket.
Időközben egy újabb beadvány érkezett az ombudsmanhoz, a panaszosok a miskolci önkormányzat egy másik rendeletét is kifogásolták, melynek értelmében 1,5-2 millió forintot fizetettek azoknak a "jó bérlőknek" - rendesen fizettek és volt érvényes szerződésük -, akik elköltöznek a városból és legalább öt évig vissza sem mennek. Az alapjogi biztos jelentése szerint egy ilyen rendeleti előírás elfogadhatatlan, s az is jogszabálysértő, hogy a rendelet csak az alacsony komfortfokozatú lakások bérlőire vonatkozott. A rendeletet a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal is kifogásolta, s a Kúriához fordult, amely április 28-i határozatában kimondta: a szabályozás hátrányosan megkülönbözteti a rossz szociális helyzetben lévőket, és sérti a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogot. A rendeletet megsemmisítették.
A biztos és a biztoshelyettes egy ajánlás-listával fordult a miskolci önkormányzathoz (lásd keretes írásunkat). Mindemellett felkérték Lázár Jánost, a miniszterelnökség vezetőjét, hogy vizsgálja meg és mérje fel, mely más településeken lehetnek hasonló ellenőrzések, s mihamarabb szüntesse meg azokat. Balog Zoltán emberi erőforrás minisztertől pedig azt kérik, vizsgálja meg a szegregátumokban élők helyzetét, s az önkormányzattal együttműködve dolgozzanak ki egy komplex programot a szegregációs folyamatok megállítása érdekében. A biztoshelyettes hangsúlyozta: megállapításaik elsődleges szándéka a figyelemfelhívás, a konstruktív kritika. Székely László hozzátette: az ombudsman egyfajta társadalmi tükörként működik, s ha valakinek nem tetszik az a kép, amit mutat, igyekezzen változtatni rajta.
