A majdani törvény várható hatásaira a kormánypárti képviselők által beadott módosító indítványokból lehet következtetni. Arra azonban egyenlőre még a szakértők sem vállalkoznak, hogy megjósolják: mely pénzintézetek lesznek a nyertesek, és melyek a vesztesek, ugyanis a hitelállomány 2009 utáni változásának pontos összetétele még nem ismeretes, beleértve a vállalati hitelekét is.
Egy módosító javaslat nyomán az adóévet 2 évvel megelőző (2016-ban tehát a 2014-es) és a 2009-es vállalati hitelállományának különbségét veszik majd figyelembe a 2016-tól érvényes adókedvezmény során. Vagyis: amelyik bank növelte vállalati hitelállományát 2009 és 2014 között, az igénybe veheti az adókedvezményt. Egyidejűleg csökken a bankadó mértéke is, első lépésben a mérlegfőösszeg 0,53 százalékáról 0,31 százalékára, majd a következő lépésben 0,21 százalékára. E szerint idén még 144 milliárd forintos pénzintézeti különadót fizetnek a bankok, ám jövőre a korábban számított 89 milliárd forint helyett csak 79 milliárd forintot kell megfizetniük. Ez az a 10 milliárd forintos különbség, amelyet összességében adókedvezményként levonhatnak. (A törvényjavaslat szerint a bankadó-kedvezmény összege az egyes pénzintézeteknél nem haladhatja meg a különadójuk 30 százalékát.)
