Kriza Ákos remek ötletnek tartja, hogy Budapest mellett más vidéki városok, akár kisebb települések is bekapcsolódnának a rendezésbe, mivel ennek révén az egész ország magáénak érezhetné az ötkarikás játékokat, az nem Budapest kiváltsága lenne.
Dr. Varga László országgyűlési képviselő a Társadalmi párbeszéd az olimpiáért-program szerdai rendezvényén emlékeztetett rá, Miskolc az elmúlt évtizedekben számos sportberuházást megvalósított, és biztosra veszi, hogy a kedvező folyamatok sikeres pályázat esetén csak felgyorsulnának.
A politikus kiemelte: örömmel tapasztalja, hogy a budapesti olimpia ügye körül teljes összefogás alakult ki a legkülönbözőbb szereplők között, és bízik benne, hogy idővel a társadalmi támogatottság tovább nő.
A PricewaterhouseCoopers magyarországi partnere képviseletében Fekete Miklós elárulta, a rövidesen elkészülő megvalósíthatósági tanulmányban Miskolc és Debrecen is szerepel mint esetleges helyszín. Dr. Nagy Zsigmond, a Magyar Olimpiai Bizottság nemzetközi igazgatója előadásában aláhúzta, az olimpia nem csupán tizenhat napról szól, annak öröksége ugyanis hosszú távon befolyásolja egy város, de akár egy egész ország jövőjét.
A sportvezető felhívta rá a figyelmet, Budapest és Magyarország már önmagában a pályázásból profitálna, ugyanakkor objektív érvek is szólnak amellett, hogy – első kelet-közép-európai országként – sikerrel kandidáljunk. Dr. Bienerth Gusztáv gazdasági szakember úgy fogalmazott, „az emberiség legnagyobb békebeli vállalkozása az olimpia”, megannyi pozitív hatással, amit reményei szerint a megvalósíthatósági tanulmány is alátámaszt.
Egyúttal kiemelte: az olimpiával kapcsolatos fejlesztési terveknek egy hosszú távú koncepcióba kell illeszkedniük, és ezt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság decemberben elfogadott reformprogramja, az Agenda 2020 nemcsak hogy lehetővé tesz, hanem célként tűzi ki. A szakmaikonferencia-sorozat május közepén Budapesten kezdődött, a további két állomásnak Győr és Szeged ad otthont.