A február 12-én a fehérorosz fővárosban aláírt tűzszünetet egyik fél sem tartotta teljes egészében tiszteletben, de relatív nyugalmat hozott a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktusban. Az EBESZ misszió is megállapította, hogy a felek visszavonták a frontvonalról a kijelölt 30 km-en a nehézfegyverzetet. Ám miután szerdán kiújultak a harcok a Donyeck közelében lévő Marjinka környékén, a szakadárok heves támadást indítottak két település bevételéért, az ukrán hadsereg terrorellenesnek mondott műveleti parancsnoksága erre válaszként visszavezényelte a frontvonalra nehéztüzérségét. Ezzel gyakorlatilag teljesen összeomlott a minszki megállapodás. A vezérkar bejelentette, hogy tájékoztatta nemzetközi partnereit is arról, hogy “kénytelen volt engedélyezni a katonai veszteségek elkerülése érdekében a minszki megállapodás alapján a frontvonaltól hátrébb vont tüzérségi eszközök bevetését” Marjinka térségében.
Szerda estére stabilizálódott a helyzet a harcok övezetében, jelentette az ukrán hadműveleti parancsnokság. „Az ukrán katonák állásaikban tartózkodnak, a település fölött az ukrán nemzeti zászló leng” – áll a kijevi közleményben. A marjinkai harcokban két ukrán katona esett el, és harminc sebesült meg.
Moszkva eközben jelezte, kész bármilyen formában a tárgyalásra, hogy rábírja a konfliktusban érintetteket a minszki megállapodások betartására. Ezt Szergej Lavrov külügyminiszter jelentette be. Dmitrij Peszkov, az orosz államfő szóvivője eközben arról beszélt, hogy a Kremlt mélyen aggasztják az ukrán fegyveres erők Donyec-medencei “provokatív lépései”.
Az Egyesült Államok is aggódik. Washingtont aggasztja "az orosz és a szakadár erők együttes támadása" Kelet-Ukrajnában, az ilyen offenzívák elfogadhatatlanok, és megnövelhetik a Moszkva által fizetendő árat - jelentette ki szerdán Washingtonban Marie Harf, az amerikai külügyminisztérium szóvivője. Az amerikai külügy szerint Oroszországot közvetlen felelősség terheli az ilyen támadások megelőzésének és a tűzszünet végrehajtásának ügyében, mondta a szóvivő.
