A Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) etikai kódexének tartalmáról a köznevelésről szóló törvény nem tartalmaz rendelkezéseket. Annyi állapítható meg a köznevelésről szóló törvényből, hogy a kar etikai kódexe általános etikai alapelvekből, valamint részletes etikai és eljárási szabályokból áll. Az oktatásért felelős miniszter felhatalmazást kapott arra, hogy rendeletben határozza meg az etikai eljárás főbb szabályait.
A kötelező magatartási szabályok
Az etikai kódex elhelyezése a jogrendben nem egyszerű feladat. Ennek indoka, hogy az alaptörvény szerint általánosan kötelező magatartási szabály az alaptörvény és az alaptörvényben előírt jogalkotó hatáskörrel rendelkező szerv által megalkotott, a hivatalos lapban kihirdetett jogszabály állapíthat meg.
A jogszabályok mellett léteznek olyan más normák is, amelyek arra hivatottak, hogy meghatározott ágazatban irányt mutassanak az ott foglalkoztatottaknak a munkavégzés során elvárható magatartásra. A munka törvénykönyv alkalmazásában, munkaviszonyra vonatkozó szabály a jogszabály, a kollektív szerződés, az üzemi megállapodás, illetőleg a kollektív munkaügyi vita keretében az egyeztető bizottság által kiadott kötelező határozat. Etikai kódex nem található e felsorolásban. A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 2. §-a hasonló módon szabályoz, mint a munka törvénykönyve: a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő kérdéseket törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet, továbbá kollektív szerződés és közalkalmazotti szabályzat rendezi.
A köztestület által kiadott etikai kódex nem tekinthető jogszabálynak, ebből következően általánosan kötelező magatartási szabályt nem állapíthat meg és érvényre juttatása érdekében kényszer alkalmazására az állam jogosult. Nem áll az etikai kódex mögött olyan megállapodás - a munkaadók és a munkát végzők között -, amely alátámasztja a kollektív szerződésben foglaltakat.
A munkavégzés sajátos területei
Léteznek olyan speciális munkavégzési szabályok, olyan foglalkozási területek, amelyek kívül esnek a foglalkoztatást meghatározó jogszabályok által rendezett közös körön. Ennek legismertebb területe az ügyvédi hivatás, amelynek gyakorlásáról külön törvény rendelkezik. A törvény szerint fegyelmi vétséget követ el az az ügyvéd, aki többek közt az etikai szabályzatban meghatározott követelményét vétkesen megszegi. A fegyelmi vétséget elkövető ügyvéddel szemben megrovás, pénzbírság, kamarából való kizárás büntetés szabható ki fegyelmi eljárás keretében.
Léteznek más, olyan hivatások is, amelyekben a szakmai kamara által kiadott etikai kódex alkalmazása a munkavégzés során kötelező. Ennek legismertebb területe az egészségügy. Az itt működő szakmai kamarák, például Magyar Orvosi Kamara, Magyar Gyógyszerész Kamara felhatalmazást kaptak az általános szakmai magatartási-etikai szabályok megalkotására, illetőleg etikai eljárás lefolytatására. A kiszabható etikai büntetések között szerepel a kizárás, ami minden olyan esetben, amikor a hivatás gyakorlásához kötelező a szakmai kamarai tagság, egyidejűleg együtt jár azzal is, hogy az érintett nem folytathatja a tevékenységét. Az egészségügyről szóló törvény rendelkezik arról, hogy minden betegnek joga van az egészségi állapota által indokolt megfelelő ellátáshoz. Megfelelő az ellátás, ha az megfelel az adott egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó szakmai és etikai szabályoknak, illetve irányelveknek.
A köztestület legitimációja
Az Alkotmánybíróság a 39/1997. (VII. 1.) AB határozatában - a Magyar Orvosi Kamara szabályozási jogának legitimációját vizsgálva mutatott rá a következőkre: "(...) A szakmai kamarák a hagyományos szabad foglalkozások önkormányzatai. Ezeket a hivatásokat a magas szintű, speciális képesítés, a szolgáltatások személyes teljesítése és az azokat igénybe vevő féllel szembeni bizalmi viszony, a részletesen kidolgozott és a testületi önkormányzat által kikényszerített etikai szabályok jellemzik. Ennek felel meg, hogy a szakmai kamaráknak csak természetes személyek lehetnek tagjai; hogy az adott szakma pontosan körülhatárolt, igen részletesen szabályozott, s azt viszonylag kevesen gyakorolják. Mindebből következően a szakmai kamaráknál az önkormányzati szabályozás messzebb mehet, mint más köztestületeknél: úgy is, hogy részletesebb, s úgy is, hogy alapjogokat - különösen a foglalkozás megválasztásához és gyakorlásához való jogot - érinthet. (...) A szakmai önkormányzatok önállóságának és az átruházott normaalkotásnak azonban alkotmányossági határai vannak. Érvényesül először is (...) az a szabálya, hogy az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. (...) Alapjogot érintő és az adott hivatás lényegét meghatározó kérdésekben ezért a szakmai kamarának adott szabályozási jogkörnek legalább a tartalmi kereteket meghatározó törvényi alappal kell rendelkezniük."
Az etikai vétség
A köznevelésről szóló törvény szerint az követ el etikai vétséget, aki az etikai kódex, valamint a kar alapszabályának rendelkezéseit megszegi. Lényeges, hogy milyen kötelmeket állapítanak meg ezek a dokumentumok, mennyire emelik be a szabályozási körükbe a jogszabályban megállapított kötelezettségeket, mennyire helyezik "védelem alá" a Nemzeti Pedagógus Kar érdekeit. A köznevelésről szóló törvény "védelem alá" helyezi a kart érintő információkat. A kar tagja olyan tényt, információt, megoldást vagy adatot, amelyet a kar érdekei, illetve működése, valamint a közszolgálat érdekei, illetve működése védelmében kifejezetten bizalmasan vagy minősített adatként való kezelésre történő utalással hozott a tudomására, semmilyen módon nem hozhatja nyilvánosságra, és azt az e törvényben meghatározott célok elérésén kívüli tevékenységében semmilyen módon nem használhatja fel. A kar tagja a tevékenysége során tudomására jutott információkat csak a kar jogos érdekeinek, működésének, a közszolgálat érdekeinek, működésének veszélyeztetése, valamint a személyhez fűződő jogok megsértése nélkül hozhatja nyilvánosságra.
Az etikai eljárás
Az etikai eljárást az etikai vétség gyanújáról való tudomásszerzés esetén hivatalból kell megindítani. Az etikai eljárás megindításáról az eljárás megindításával egyidejűleg írásban értesíteni kell az eljárás alá vont tagot, valamint - ha az eljárás panaszbejelentés alapján indult - a panaszost is. Az etikai eljárás csak az eljárás alá vont pedagógus kérésére vagy egyetértésével lehet nyilvános. Nem kell az eljárást megindítani, ha a területi etikai bizottság megállapítja, hogy a bejelentés megalapozatlan. A tudomásszerzés lehetséges módja a bejelentés, amely származhat a szülőtől, a tanulótól, a kollégától, a munkáltatótól, bárkitől. [Nkt. 63J. § (3) bek.] Etikai eljárás csak az NPK tagjai ellen indítható. Ebből az következik, hogy a nem állami, nem önkormányzati intézményekben dolgozó pedagógusokra az etikai kódexben foglaltak nem alkalmazhatók.
Ha a munkáltatónál jogsértés történik
Etikai eljárás lefolytatására, intézkedés meghozatalára a munkáltató nem jogosult. A munkáltató etikai eljárást kezdeményezhet, ha a nála foglalkoztatott pedagógus a megítélése szerint etikai vétséget követett el.
Az etikai vétséget elkövető taggal szemben az etikai eljárást lefolytató testület a következő intézkedéseket hozhatja:
- figyelmeztetés,
- a kar által biztosított kedvezmény, juttatás, jogosultság korlátozása, megvonása legfeljebb öt évre,
- a karban betöltött tisztségtől való megfosztás legfeljebb öt évre.
A jogorvoslat lehetősége
A területi etikai bizottság határozatával szemben a fellebbezést az Országos Etikai Bizottsághoz kell benyújtani, az elsőfokú határozat kézhezvételét követő tizenöt napon belül. A fellebbezés alapján az Országos Etikai Bizottság folytatja le a másodfokú eljárást. Az Országos Etikai Bizottság döntése ellen a határozat kézhezvételét követő tizenöt napon belül a munkahely székhelye szerint illetékes bírósághoz lehet fordulni.
A munkáltató értesítése
Az etikai eljárás eredményéről az eljárás jogerős befejezését követően a területi etikai bizottság a határozat megküldésével tájékoztatja a munkáltatót. Ha a közalkalmazott bírósághoz fordult, a határozatot a munkáltató részére a bírósági eljárás jogerős befejezését követően lehet megküldeni. A munkáltató nem előzheti meg az eljárás befejezést. A kérdés az, hoz a határozat birtokában tehet-e bármit a munkáltató. Sok választási lehetősége nincs, mivel a közalkalmazotti törvény már nem ismeri a fegyelmi eljárást. A munkáltató a közalkalmazott jogsértő magatartására csak a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésével "reagálhat". A közalkalmazotti jogviszony megszüntetésére azonban csak a közalkalmazotti törvényben meghatározott esetekben kerülhet sor. A közalkalmazotti jogviszony felmentéssel történő megszüntetése jöhet számításba. A rendkívüli felmentés a gyakorlatban nem jöhet szóba, mivel annak alapjául az etikai vétséget meghaladó - a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettség szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben történő megszegése, vagy olyan magatartást tanúsítása esetén, amely a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi. A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált vagy munkáját nem végzi megfelelően. Ha az alkalmatlanság a közalkalmazott munkavégzésével vagy magatartásával függ össze, a felmentés előtt lehetőséget kell adni számára a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el.
A munkaviszonyban foglalkoztatottak
Az NPK-ra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók azokra, akik pedagógusként munkaviszony keretében vagy polgári jogviszony keretében végzik a munkájukat. A magán köznevelési intézmény fenntartója a kar által elfogadott etikai kódex általános etikai alapelveinek figyelembevételével megalkotja az általa fenntartott köznevelési intézményekben foglalkoztatott pedagógusokra vonatkozó intézményi etikai kódexet. A fenntartó azonban nem munkáltató és az intézmény vezetőjén kívül nem a munkáltatói jog gyakorlója. Ezért a csak az intézmény vezetőjét tudja utasítani, hogy, mint a pedagógusok munkáltatói jogának a gyakorlója utasítással adja ki az általa megalkotott etikai kódexet. A munka törvénykönyve sem ismeri a fegyelmi eljárást. Ezért a munkaviszony megszüntetésére kerülhet sor az etikai kódex megszegése esetén. A munkaviszony megszüntethető közös megegyezéssel, felmondással, azonnali hatályú felmondással. A megszüntetés okának az indokolásból világosan ki kell tűnnie. A megszüntető jognyilatkozat indokának valóságát és okszerűségét a nyilatkozattevő bizonyítja. Az etikai kódex megszegése lehet a munkaviszony megszüntetésének az indoka. [
Az egyházi köznevelési intézmény ajánlásként veszi figyelembe a kar által elfogadott etikai kódex alapelveit. Az egyházi intézményekben történő foglalkoztatás is a munka törvénykönyve alapján történik. A munkáltatónak ajánlásként kell kiadnia azokat a szabályokat, amelyek megtartását fontosnak tartja.
Az óraadó tanár foglalkoztatására a megbízási szerződés szabályait kell alkalmazni. A megbízási szerződésben kell előírni az etikai kódexben foglaltak megtartásának kötelezettségét, illetve azt, hogy meg nem tartásuk az szerződésszegésnek minősül.
Összegezés
A Nemzeti Pedagógus Kar nem szakmai kamara. Nem is felel meg azoknak a követelményeknek, amelyek indokolttá teszik a szakmai kamara létét. Legitimitást erősen rontja, hogy törvényi szinten a legfontosabb, garanciális kérdések szabályozására nem került sor. Az NPK tagsági kötelezettsége nem teljes körű, ebből viszont az következik, hogy nem születhet olyan etikai kódex, amely a köznevelés egész rendszerét, területét átfogja. A köznevelésről szóló törvény nem is köti a pedagógus-munkakörben történő foglalkoztatás ahhoz, hogy az érintett tagja legyen az NPK-nak. Valójában az NPK-nak nincs szakmai indoka. Léte sokkal inkább azt a célt szolgálja, hogy a köznevelés minden ügyében döntéshozatalra jogosult állam, amelyik egyben intézményfenntartó és munkáltató is, kizárólag a tőle függő szervezettel egyeztetve hozhassa meg döntéseit. Az állami és az önkormányzati fenntartású intézményekben foglalkoztatott pedagógusok kötelező tagsága összefüggésbe hozható azzal a szándékkal, hogy ily módon erősíteni lehet az érintettek munkáltatói függőségét és kiszolgáltatottságát.
