Lemondott a FIFA elnökségéről Sepp Blatter. Nem is távozása a meglepő, hiszen a fél világ követelte a lemondását, hanem az időzítés. A jelenlévő újságírók alig hittek a fülüknek, amikor a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség elnöke bejelentette döntését kedden a késő délután megtartott sajtóértekezletén. Azért is volt váratlan a döntés, mert pénteken még indult az elnökválasztáson a jordániai Ali bin al-Husszein herceg ellenében. Bár az első felvonásban nem szerezte meg a megválasztásához szükséges kétharmados többséget, kihívója – miután hatvannal kevesebb voksra tett szert Blatternél – bejelentette visszalépését, ami után azonnal be is iktatták újabb négy évre a svájci sportdiplomatát.
Szövetségi nyomozás folyik a volt elnök ellen - írta kedden online kiadásában a The New York Times. A liberális keleti parti lapnak név nélkül nyilatkozó amerikai tisztségviselők kijelentették, reményeik szerint a FIFA eddig már megvádolt vezetőinek közreműködésének elnyerése útján tudják majd összerakni a Blatter elleni bizonyítékokat. A Reuters hírügynökség úgy értesült, hogy a Blatter elleni nyomozást a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) folytatja. Ezt az FBI hivatalosan nem kommentálta.
A Blatter távozásáról szóló bejelentést pozitív lépésnek nevezték a vb olyan támogatói, mint a Coca-Cola Co., a Visa Inc, az Adidas AG és az Anheuser-Busch InBev SA. A szponzorok ugyanakkor jelezték, hogy többet várnak a FIFA-tól a korrupciós botrány tisztázása érdekében.
Blatter keddi sajtóértekezletén azt közölte, a reformokért harcolt, de – mint fogalmazott – „nem jártam sikerrel”. Hozzátette, az új elnökválasztás megszervezésével a FIFA auditáló bizottságának elnökét, Domenico Scalát bízta meg. A FIFA egyelőre hivatalban lévő elnöke azt közölte, „nagy reformokat kell életbe léptetnünk”. Közvetve ismét elhatárolódott a FIFA múlt héten őrizetbe vett vezetőitől azt hangoztatván, hogy nem gyakorolhatja az ellenőrzést a szövetség minden tisztségviselője felett. Blatter kifejtette, időt adnak ahhoz, hogy a lehető legjobb jelöltet találják meg a FIFA élére.
Ezt követően Domenico Scala beszélt, aki elmondta, a voksolás előtt megváltoztatják a teljes szavazási procedúrát, igaz, nem részletezte, hogyan. A FIFA jelenlegi alapszabályának értelmében a tagszervezetek képviselőinek kell szavazniuk az új elnök személyére. A végrehajtó bizottságot kérik fel arra, hogy szervezzék meg az új rendkívüli kongresszust. A FIFA következő rendes éves kongresszusára jövő év májusában, Mexikóvárosban kerül sor, a tisztújító ülést azonban várhatóan december és március között rendezik meg – közölte Scala. Az auditáló bizottság elnöke hozzátette azt is, hogy a végrehajtó bizottság felépítése, a tagok újraválasztásának módja is a FIFA-reform része lesz.
Blatter egyébként elmondta, addig marad elnök, amíg a FIFA új vezetőjét meg nem választják, eszerint tehát fél évig még biztosan hivatalban marad, de az is lehet, hogy tovább. Természetesen már most keringenek lehetséges nevek. Valószínűtlen, hogy a jordániai herceg újra ringbe szálljon, mivel az a múlt heti szavazásnál nyilvánvalóvá vált, hogy kevesen ismerik, ráadásul nem tűnt karizmatikus vezetőnek. Szóba jöhet Michel Platini neve. Az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) elnöke azonban megosztó személyiség, akiben nem bíznak Európán kívül. Ráadásul róla sem állíthatnánk, hogy nem kompromittálta volna magát az elmúlt években. 2010-ben például ő is arra szavazott, hogy a 2022-es világbajnokságot Katarban rendezzék meg. Röviddel később fia, Laurent jól jövedelmező állást kapott a katari QSI cégtől.
Egyes feltételezések szerint Blatter azért mondott le most, mert nem akarta, hogy az UEFA végrehajtó bizottsága szombati, berlini ülésén felmerüljön a 2018-as oroszországi, vagy a 2022-es katari világbajnokság bojkottjának ötlete, amelyet hétfőn Greg Dyke, az Angol Labdarúgó Szövetség (FA) elnöke szorgalmazott.
A másik ok az lehet, hogy már Blatter jobb keze, a FIFA főtitkára, Jérome Valcke is gyanúba keveredett. A New York Times brooklyni bírósági iratokra hivatkozva azt közölte, hogy Valcke állhatott azon átutalások mögött, amelyek révén 10 millió dolláros kenőpénzt fizethetett Jack Warnernek, a FIFA alelnökének.
Az amerikai ügyészség azt gyanítja, hogy a kenőpénzzel akarták „meggyőzni” a Warner által akkor irányított Észak- és Közép-amerikai, Karibi Labdarúgó-szövetségek Konföderációjának (Concacaf) tagszövetségeit arról: Dél-Afrika a legalkalmasabb jelölt a 2010-es labdarúgó világbajnokság megrendezésére. Bár a pénzösszeget Svájcból a Concacaf New York-i számlájára utalták át, a trinidadi Warner rendelkezett fölötte. Ő egyike azon 14 sportvezetőnek és marketingmenedzsernek, akik ellen múlt héten vádat emeltek korrupció és pénzmosás miatt.
