Fleck szerint az ügyészségnek az a dolga, hogy a vádat, s így az államot képviselje a büntetőeljárásokban. Egy jogállamban folyhatnak a büntetésmértékekről legitim szakmai viták az igazságszolgáltatás szervei között a megfelelő fórumokon, folyóiratokban, s akár a tárgyalóteremben is, de nem a sajtóban, amely a politikai, közéleti vita, s a közvélemény befolyásolásának helye. Azokban a jogállamokban, ahol az ügyészség függetlensége garantált, pártpolitikától, kormányzati akarattól, vagy más hatalmi beavatkozástól mentes a szervezet, ott képesek elfogulatlan szakmai álláspontot képviselni. Minden más esetben, így a mai magyar valóságban is ezek a kijelentések kizárólag politikai állásfoglalásként értendők, főként nyilvánosan. Magyarán a legfőbb ügyész államot - sőt, közvetlenül a hatalom álláspontját - közvetítő nyilatkozata erősen befolyásolhatja a bírói ítélkezést, ahogyan a közvéleményt is.
Nyilván ez is a célja a legfőbb ügyésznek, aki konkrét ügyekben és általánosságban is kritizálta az eljáró bírókat, így igyekezvén cáfolni azokat a felvetéseket, melyek szerint 2010 óta esne a korrupció miatt indított büntetőeljárások száma. Miközben a vádhatóság az eljárás érdekeire hivatkozva rendre elutasítja a sajtó tájékoztatását az egyes büntetőügyekben, Polt ezúttal azt is elárulta: már több gyanúsított is van a NAV-botrányban, amit Horváth András, az adóhatóság volt munkatársa robbantott ki még 2013 novemberében. A Népszabadságnak adott interjújából kiderült az is, hogy a másik NAV-val kapcsolatos botrányban, a kitiltási ügyben is van már gyanúsított, ám ott egyelőre az amerikai hatóságok jogsegélyére szorulnak. Simon Gábor ügyében pedig, ahol éppen összeomlani látszik a vád, a svájci és az osztrák hatóságokra várnak. Ez utóbbi ügyben ugyanakkor szerinte "bizonyos bűncselekmények miatt már most látható, hogy végül vádemelésre kerülhet sor".
