Politikai alapelveihez tartozik, hogy nem lehet halálbüntetés - üzente hétfőn a Süddeutsche Zeitungban megjelent interjújában Orbán Viktornak az Európai Bizottság (EB) elnöke. Jean-Claude Juncker arra figyelmeztette a kormányfőt, "ha Magyarország bevezetné a halálbüntetést, akkor az válóok lenne. (...) Nincs helye az Európai Unióban annak, aki bevezeti a halálbüntetést." A lap meglehetősen disszonánsnak nevezte, hogy Juncker nemrégiben diktátornak szólította Orbánt, aki pedig több alkalommal őrültségnek titulálta az EB elnök által a migránsok tagállami elhelyezésére javasolt kvótát. Juncker úgy reagált, két éve diktátornak szólítja a magyar miniszterelnököt, és ez "a barátság jele". Az őrültség orbáni "szóválasztása" Junkernek azt mutatja, hogy a magyar kormányfő "nem ismeri ki magát az ideggyógyászatban és a pszichológiában, de ezt nem is lehet mindenkitől elvárni".
Ez a meccs már nagyon elfajult - utalt az EB-elnök és Orbán egyre gyakoribb szóváltásaira az MSZP elnökhelyettese. Gőgös Zoltán szerint Junker rigai "taslija" ugyan nem volt igazán elegáns, ám a magyar miniszterelnököt az unió más vezetői is figyelmeztették már arra, hogy bizonyos határokat nem léphet át. A szocialista politikus lapunknak arról is beszélt, már nem működik a fideszes sikerpropaganda, nyilván ezért "főzték ki a Habony-konyhában" a halálbüntetésről szóló vita ötletét, illetve a migránsokat kriminalizáló, gyalázatos nemzeti konzultációt. A figyelemelterelésre a kormánypártnak napról napra nagyobb szüksége van, ha szeretnék valahogy elfedni a fideszes kudarcokat.
Gőgös ugyanakkor a nemzeti konzultációnál is veszélyesebbnek tartja a halálbüntetés napirenden tartását, azzal ugyanis véleménye szerint több embert lehet a dühén keresztül megfogni. Pedig már az egyház is elutasította a felvetést és sokan figyelmeztettek arra, az életet elvenni lehet, visszaadni azonban nem - emlékeztetett. Az MSZP elnökhelyettese azt is fölidézte, hogy Orbán politikai pályafutása kezdetén Nagy Imre és társai újratemetésén mondott beszédet. A mártír miniszterelnököt egykor koncepciós perben ítélték halálra. A rendszerváltás hajnalán méltóképpen megkapta ugyan a végtisztességet, feltámasztani viszont nem tudták már. Gőgös szeretné, ha a veszélyes játékot játszó miniszterelnök elgondolkozna ezen. Annál is inkább, mert a legsúlyosabb büntetést nem lehet visszaállítani.
Az MSZP-s képviselő szerint a nemzeti konzultáció sikertelensége kódolható volt, hiszen a felmérések tanúsága szerint a kivándorlás problémája jobban foglalkoztatja a magyarokat, mint a bevándorlás. Ez a konzultáció eddig nagyon nem jött be, pedig ezzel is az emberek érzelmeire akartak hatni. A sikertelenség beismerése, hogy mostantól interneten is kitölthető a konzultációs kérdőív. A megoldás viszont Gőgös szerint lehetővé teszi, hogy a kormány "szabadabban simlizzen" a választ adók számával. Azt ugyanis, hogy a kérdőívet hányan küldték vissza, ki lehet deríteni, a konzultáció végén az MSZP igényelni is fogja az adatokat a Postától. Az interneten válaszolók számáról viszont nehezebb pontos adatokat kapni.
Gyurcsány Ferenc szerint emberiességi, keresztényi és európai uniós tagországi kötelessége Magyarországnak, hogy befogadja azt a rá jutó "hétszáz menekültet", akiknek a befogadását kérte a közösség az országtól. A DK elnöke hétfőn arra emlékeztetett: a napokban 80 ezer ember zsúfolódott össze Olaszország és Görögország befogadóhelyein, és az unió kezdeményezte, hogy ennek a felét a többi tagország fogadja be. Az országnak szolidárisnak kell lenni az unió két tagállama felé, annál is inkább, mert hasonló helyzetben "mi is azt kérnénk, hogy segítsenek" - fogalmazott Gyurcsány.
A kért 700 ember elhelyezését ráadásul az unió finanszírozná. Gyurcsány felvetette azt is, az országnak emberiességi kötelezettségei is vannak a táborokban élő gyerekek és családok felé, a humanista álláspont szerint a gazdag felelős a szegényért. Sokan hivatkoznak az Egyesült Államok szigorú bevándorláspolitikájára, amely mellett azonban az ország évente 50 ezer embernek ad zöld kártyát "emberiességi megfontolásból" - fogalmazott. A volt miniszterelnök úgy vélte: Európa akkor tud megálljt parancsolni az egyre több bevándorlónak, ha "a tőle elvárható mértékig" befogadóként viselkedik.
