menekültügyi konzultáció;

 Kovács Zoltán kormányszóvivő nemcsak a számokkal, a tényekkel is furcsa viszonyban van FOTÓ: MTI/KOVÁCS ATTILA

- Menekülnek a válaszadók a "konzultáció" elől

A kormányszóvivő szerint semmiképpen sem mondható, hogy a magyarok ne vennének részt a menekültügyi konzultációban, noha állítása szerint is alig 200 ezren küldtek választ Orbán Viktornak a bevándorlóellenes kérdőívére. Azt sem tudni, a visszaküldött levelek értékelhetőek-e, de a kabinet más szempontból is "bűvészkedik" a statisztikákkal; miközben Kovács Zoltán kikérte magának a fogalmak összemosását, épp erre tett újbóli kísérletet.

Az előzetes adatok szerint eddig mintegy 200 ezren küldték vissza a menekültügyi nemzeti konzultáció kérdőívét, mondta tegnap Kovács Zoltán kormányszóvivő, egyúttal bejelentette: elindult a nemzetikonzultacio.kormany.hu oldal, ahol bárki kitölheti a kérdőívet egy regisztráció után. Közölte azt is, elindul egy tájékoztatási program is, ahol felhívják a figyelmet a kormánynak e téren vallott elveire, elsősorban arra, hogy a kabinet szerint az EU összes tagállamának vissza kell kapnia a döntési jogot a "megélhetési bevándorlók" ügyében, és hogy a menekültek semmiképpen sem veszélyeztethetik "magyar emberek munkahelyét".

A tájékoztatóban megismétlik majd a kormány "elveit" arra vonatkozóan is, hogy minden Magyarországra érkezőnek tiszteletben kell tartania az ország és az unió kultúráját, törvényeit, továbbá nem veszélyeztetheti a magyarok munkahelyét - fejtette ki a kormányszóvivő.

Elmondta, az internetes konzultáció lehetőségét azért tették lehetővé, hogy azok is elmondhassák véleményüket, akiknek a papíralapú válaszadás nehézséget jelent. A honlapon az adatok megadása kizárólag azért szükséges, hogy megakadályozzák, egy ember többször is megválaszolja a kérdéseket. Arról persze Kovács egyáltalán nem beszélt, hogy az új portál és a tájékoztató reklámkampány mekkora költséggel jár majd az adófizetőknek.

A kormányszóvivő kérdésekre válaszolva szólt arról is, az utolsó konzultációs íveket a jövő héten kézbesítik az ország néhány területén. Eddig 200 ezer kitöltött kérdéssort kaptak vissza. "Arányait tekintve rendben vagyunk" - mondta arra a kérdésre, hogy ez milyen visszaküldési arányt jelent a korábbi konzultációkhoz képest. Arra viszont Kovács egyáltalán nem tért ki, hogy ezek közül hány értékelhető válaszküldeményt kaptak. Emlékezetes ugyanis, hogy a Magyar Helsinki Bizottság a megalázó, idegenellenes, a kormány saját céljait segíteni hivatott konzultáció ellen akciót indított, s arra kérte az állampolgárokat: aki nem ért egyet a nemzeti konzultáció manipulatív céljaival, az küldje vissza az ingyenesen feladható üres borítékot a kormánynak. A jogvédők kezdetektől tiltakoztak a menedékkérők, bevándorlók és általában is a külföldiek elleni "álságos hangulatkeltés" ellen. Szerintük a mostani nemzeti konzultáció "pazarló és uszító". A jogvédők nemcsak szakmai abszurditásnak, de illegitimnek is tekintik a kormány "propagandaakcióját", ezért indították az akciót.

A helyzet pikantériája, hogy tegnap maga a kormányszóvivő is kiemelte, hogy a média sokszor összemossa a politikai menekültek, valamint az Európába gazdasági céllal érkező illegális bevándorlók, továbbá az unión belüli szabad munkaerő-áramlás részvevőit. A bevándorlók legkisebb részét az életüket vallási, vagy más meggyőződésük miatt igazoltan féltők teszik ki, a Magyarországra érkezők esetében ez az arány 10 százalék, az uniós átlagban pedig mintegy 25 százalék - fejtette ki, hozzátéve: az ő esetükben a kabinet elfogadja a megsegítésükre vonatkozó közös európai szempontokat. Emellett a kormány azt szeretné elérni, hogy az uniós tagországok kapják vissza azon jogukat, hogy szabadon dönthessenek a megélhetési bevándorlók sorsáról - mondta Kovács. Hangsúlyozta: a külföldön munkát vállaló magyarok egyik európai alapjogukkal élnek, rendszeresen utalnak haza jövedelmükből, továbbá a jövőben várhatóan haza is térnek. Ám a kormányszóvivő közölte azt is, hogy a május végi statisztikák szerint már több mint 45 ezren folyamodtak menekültstátusért Magyarországon, vagyis számuk az év végére akár a 100 ezret is meghaladhatja, ami azt mutatja, tovább nő az országra és Európára nehezedő bevándorlási nyomás.

Titkolják az adatokat
Közérdekű adatigényléssel fordult egy állampolgár a Lázár János vezette Miniszterelnökséghez, hogy megismerhesse az eddig lefolytatott nemzeti konzultációs kérdőívek feldolgozásának módszertanát. A kérdező a módszertan mellett az összesített eredményekre is kíváncsi volt. A minisztérium válaszolt, közölték, hogy a kért adatok esetében ők az adatkezelők, de a feltett kérdésekre érdemben nem válaszoltak.
"Valamennyi szociális és gazdasági tárgyú, illetve az Alaptörvény és annak módosításáról szóló törvények esetében figyelemmel voltak a jogalkotási folyamatban a részt vevők az eredményekre" - írták. A válaszból csak annyi hámozható ki, hogy az általunk nem ismert módszertan alapján született eredményeket a közelebbről meg nem nevezett illetékesek figyelembe vették, amikor a pontosan meg nem nevezett törvények megszülettek - hívta föl a figyelmet az Átlátszó.
A válasszal az adatkérő nem elégedett meg, jelezte, hogy a Miniszterelnökség által adott tájékoztatásban nem szerepelnek azok a közérdekű adatok, amelyeket kért, ezért informatikai útmutatás mellett felszólította arra, hogy teljesítse az adatigénylést. Hiába, a kancellária nem adott bővebb felvilágosítást az ügyben. Az érdeklődő állampolgár nem adta fel, az Átlátszó jogi segítségét kérte az ügyben. Megírtuk, az újabb, mintegy egymilliárd forintos összköltségű bevándorlóellenes konzultáció költségével együtt összesen 6 milliárd forintot fordított az Orbán-kormány ezekre a levelezésekre.

Ezzel szemben tény, hogy a 2014-es adatok szerint a nem Magyarországon született lakosság aránya 4,3 százalék Magyarországon, s ebbe beleszámítanak azok a határon túli magyarok is, akik nem az ország területén látták meg a napvilágot. De még ennél is fontosabb szám, hogy tavaly Magyarországon csupán 535 ember kapott menekült státuszt. Ennyi volt a bevándorlók száma az országban 2014-ben. Ezek az emberek ráadásul semmiképpen sem jelenthetnek "veszélyt" a magyarok munkahelyeire sem, hiszen a menekültek döntő többsége nem várja meg az idegenrendészeti eljárása végét, hanem aki teheti, 48 órán belül továbbáll.

A Demokratikus Koalíció (DK) szerint megbukott a nemzeti konzultáció, mivel az eddig visszaküldött kérdőívek száma alapján a "Fidesz mindenre elszánt hívei" is semmibe veszik ezt a "gyűlöletkampányt". Gréczy Zsolt, az ellenzéki párt szóvivője szerint a kormány "gyűlöletet kelt a nyomorult sorsú bevándorlókkal szemben", ezért felszólítják a kabinetet, hogy a konzultációra szánt pénzeket inkább a bevándorlók megsegítésére fordítsa. Az emberi érzéseknek, az irgalomnak és a felebaráti szeretetnek is ez a parancsa - mondta a szóvivő, aki szerint az interneten beküldött kérdőíveknek sem hisznek majd, mert azokat még könnyebb meghamisítani. Gréczy emellett bejelentette, nem támogatják az Együtt bevándorlás kérdésében kezdeményezett népszavazási javaslatát, mert "felesleges ötmilliárd forintot kidobni az ablakon, ennyibe kerül ugyanis egy népszavazás" - mondta. Az Együtt csütörtökön jelentette be, hogy népszavazást kezdeményez hét, a bevándorlásról és a terrorizmusról szóló nemzeti konzultációban szereplő kérdésről.

Kurtán-furcsán kerültek be az elfogadás előtt álló új alapellátási törvénybe a hazai fogorvosok: feladataik vannak, de a könnyítések, kiegészítő juttatások felsorolásánál nincsenek megemlítve, kéréseiket nem vették figyelembe. A diszkriminációt nem értik, mert ezen a területen is öregszik a szakma és évente egy végzős egyetemi évfolyamnyi fogorvos akar külföldre menni.