A Ház ülése reggel 8 órakor kezdődött, első napirendi pontként a 2016-os költségvetést megalapozó jogszabály-változtatási javaslatok általános vitáját bonyolítják le. Ezt követően tárgyalhatják a jövő évi adóváltoztatási javaslatokat, amelyeket - a két másik napirendi pontban szereplő indítványhoz hasonlóan - Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter nyújtott be.
Az új adótörvény tartalmazhatja, hogy a személyi jövedelemadó kulcsa 15 százalékra, a sertés tőkehúsok áfája 5 százalékra csökken 2016-ban, és mérséklődik a bankadó felső kulcsa is: 2016-ban 0,53 százalékról 0,31 százalékra, 2017-ben és 2018-ban 0,21 százalékra csökken. A fentieken kívül terítékre kerül még az adóhivatalt érintő törvénymódosítás általános vitája is.
Cél a munkahelyteremtés, a családok támogatása, a gazdaságélénkítés
A kormány célja a munkahelyteremtés, a családok támogatása és a gazdaságélénkítés - ezt hangoztatta Glattfelder Béla, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára a jövő évi központi költségvetés megalapozásáról szóló törvényjavaslat általános vitáját megnyitó expozéjában. Közölte, az előterjesztésben 18 törvény módosítására tesznek javaslatot.
A kormánypártok egy másik Magyarországon élnek
Schmuck Erzsébet, az LMP vezérszónoka a vitában arról beszélt: érzése szerint a kormánypártok egy másik világban, egy másik Magyarországon élnek, és fogalmuk sincs az emberek problémáiról. Többször hallják, hogy milyen eredményeket ért el a kormány a gazdasági növekedés, a munkahelyteremtés, a családok támogatása területén, de a versenyszférában 2010 óta 40 ezer munkahely jött létre, a többit közmunkával teremtették - szögezte le az ellenzéki politikus, hozzátéve: nem lehetnek büszkék arra, hogy közmunkával próbálják a munkanélküliséget megoldani, óriási gondok vannak. A kormány nem veszi észre ,mennyire szétszakadt az ország. A rezsicsökkentés tökéletes szemfényvesztés volt - mondta Schmuck Erzsébet, példaként a hulladékkezelést említve. A módosításokkal a kormány felmenti magát az átláthatósági elvárások és a háttérszámítások bemutatásának következményei alól, holott erre törvény kötelezi - tette hozzá. Kritikus pontnak nevezte "az állami pénzmosoda csúcsra járatását", a külföldön szerzett jövedelmekre vonatkozó tervezett új szabályozást. Szerinte így nemcsak az adócsalásból, hanem súlyos bűncselekményekből származó pénzeket is tisztára mos az állam.
Senkinek nem lesz jó a reklámpiaci szabályozás
Kiss László (MSZP) kiemelte: a javaslatban "igazi gyöngyszem" a reklámpiacra vonatkozó új szabályozás. Ez gyakorlatilag senkinek nem lesz jó, a jövőben reklámügynökségek nem állhatnak szerződéses kapcsolatban a médiacégekkel, bónusz nem jár majd. Az ügyfelek - amelyek közvetlenül fognak szerződni a médiumokkal - 15 százalékot fizetnek majd az ügynökségeknek. Ez szerinte versenyellenes is. Ahol ilyen szabályozást vezettek be, ott vagy embereket bocsátottak el, vagy a gazdaság egyik szegmensét fogta vissza a szabályozás - jegyezte meg.
A középrétegek megerősítése
Tuzson Bence (Fidesz) az előterjesztés és a költségvetési törvényjavaslat közös céljai között említette az államtitkárhoz hasonlóan a munkahelyteremtést és az adócsökkentést. Fontosnak nevezte azt is, hogy a két előterjesztés lehetővé teszi azt, hogy 170 milliárd forint jövőre visszaáramoljon az emberekhez adócsökkentés formájában. Mint mondta, a céljuk a középrétegek megerősítése, és hogy egyre többen tudjanak felzárkózni ehhez a réteghez. A kormánypárti vezérszónok kiemelte a korrupció elleni küzdelmet annak érdekében, hogy a gazdaság területén is az átláthatóságra törekedjenek, ne legyen olyan helyzet, hogy egy gazdasági szereplő rá legyen arra kényszerítve, hogy két oldalról fogadjon el díjazást. Példaként a reklámügynökségeket említette: a reklámozó megbízási díjat fizet, míg az ügynökség bónuszt fogad el a reklám közzétevőjétől. Szerinte ez felborítja a gazdaságban szokásos rendszert, korrupciót eredményezhet.
Elfogadhatatlan a javaslat
Burány Sándor (MSZP) szerint a törvényjavaslat elkésett, mert ugyan a 2016-os büdzsét igyekszik megalapozni, annak tárgyalása után vitatja meg a Ház. A tartalma is elfogadhatatlan - folytatta -, mert az államadósság elleni közdelemben beismeri a bukást, az adóamnesztia tekintetében megkönnyíti a pénzmosást, és a beígért adócsökkentéseket bizonytalan időre elhalasztja. A költségvetési bizottság elnöke szerint az előterjesztés ahelyett, hogy az államháztartás folyamatait egyre átláthatóbbá tenné, több évre titkosítja azokat. A szocialista képviselő szerint a javaslat beismerő vallomás abban a tekintetben, hogy a kormány bicskája beletört az államadósság elleni harcba. Az eddigi adósságképletet törölni javasolják, mert ha azt változatlanul hagynák, mintegy 700 milliárdnyi megszorítást kellene az országra zúdítani.
Burány Sándor azt kérdezte, hogyan lehet az átláthatóság növekedéséről beszélni, amikor a törvényjavaslat a titkosításba bevont adatsorok, elemzések kiterjesztését, nem pedig azok csökkentését tartalmazza; az államháztartás finanszírozásával kapcsolatos adatokat két évre, a háttérszámításokat tíz évre lehet titkosítani. Szerinte "szórakoztató volt hallani" a Fideszt arról is, hogy a javaslat adócsökkentést tartalmaz, miközben elhalasztják a kedvezőbb, egykulcsos társasági adó bevezetését. Az adóamnesztiával kapcsolatban emlékeztetett: ha valaki öt évre állampapírokba fekteti a pénzét, akkor az adóhatóság nem firtatja annak eredetét. Az öt év egy évre csökken, és ezt követően a pénzmosás sikeresen megtörtént - tette hozzá.
