Miskolc;romák;számozott utcák;

- Csellel űzik el a miskolci romákat

Zajlik a miskolci "számozott utcák" lakóinak kilakoltatása, már több mint ötven ingatlan áll üresen. A kiköltöztetett családok közül csak három tudott szociális bérlakásra pályázni a szigorú feltételek miatt, a többiek rokonoknál vagy hajléktalanszállókon laknak. Akik megtehetik külföldre, a jobb élet reményében - derült ki a VS.hu helyi riportjából.

A filmben megszólaló Havas Gábor szociológus értetlenül áll a történtek előtt: ahol területrendezési okokból megszüntetnek egy ilyen telepet, az eljáró hatóságoknak kötelessége kidolgozni egy tervet a lakosok elhelyezésére, Miskolcon azonban ennek nyoma sem volt - mondta. Kifejtette azt is, a helyi képviselő-testület úgy akar spórolni, hogy elsősorban azokat költöztetik ki önkormányzati bérlakásaikból, akiknek lejárt a bérleti szerződése - így velük szemben semmilyen kötelezettségük nincs. Havas emlékeztetett, hogy márciusban ismét módosult a miskolci lakásrendelet, megemelkedtek a bérleti díjak, ami miatt egyre többen kerülnek kilátástalan helyzetbe. Egy helyi édesanya például elmondta: attól fél, hogy a kiköltöztetés miatt akár gyermekeit is elveszítheti. "Nem várjuk meg amíg kilakoltatnak, mert a gyámhatósággal jönnek" - panaszolta.

Megírtuk: a kilakoltatás a miskolci stadion fejlesztési munkálatai miatt kezdődött el, ugyanis a sportpályához kapcsolódó melléklétesítmények egy részét a "számozott utcák" helyére tervezték. A képviselők tavaly májusban szavazták meg a Fidesz-KDNP javaslatát a város "szégyenfoltjainak" megszüntetéséről. Egy másik helyi rendeletet értelmében 1,5-2 millió forintot fizetettek azoknak a "jó bérlőknek" - rendesen fizettek és volt érvényes szerződésük -, akik elköltöznek a városból és legalább öt évig vissza sem mennek. Az ügyben a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) fordult a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatalhoz, amely indítványozta az önkormányzatnál, hogy vizsgálják felül és módosítsák a rendeletet. Mivel a miskolci városvezetés nem tett eleget a felszólításnak, a kormányhivatal a Kúria elé vitte az ügyet, mely kimondta: a szabályozás hátrányosan megkülönbözteti a rossz szociális helyzetben lévőket, és sérti a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogot. A rendeletet megsemmisítették, fellebbezni nem lehet.

Mintegy 60 oldalas jelentésben foglalta össze első alkalommal az Európa Tanács (ET) emberkereskedelem elleni szakértői csoportja (GRETA), hogy milyen lépéseket tett Magyarország az emberkereskedők elleni fellépés jegyében. A tegnap bemutatott dokumentum egyszerre méltatja és kritizálja a magyar hatóságok lépéseit.