A német diplomácia vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy a február közepén életbe léptetett fegyvernyugvást azóta is minden nap megsértik a Donyec-medencében. Steinmeier a tűzszünet betartása, valamint a nehézfegyvereknek a frontvonaltól való hátrébbvonása mellett sürgette, hogy mihamarabb álljon helyre Kijev ellenőrzése az ukrán-orosz határ teljes hosszán.
Meggyőződésének adott hangot, hogy a minszki egyezségek betartása az egyetlen módja a kelet-ukrajnai válság rendezésének. "A további konfrontáció nem vezet a válság megoldásához. A jelenlegi helyzetnek nincs katonai megoldása, az csakis az európai értékeken alapulhat" - hangoztatta a külügyminiszter.
A távolabbi jövőre nézve fontosnak nevezte, hogy párbeszédbe bevonják a Donyec-medence civil szervezeteket.
"Minden, amit teszünk, Ukrajna népéért tesszük, bízunk az ukrán kormányban, hogy végrehajtja a reformokat, Oroszországnak pedig határozottan a tudomására hozzuk, hogy az ellene elrendelt nemzetközi szankciók feloldása összefüggésben áll a minszki egyezségek teljesülésével. Mi Európában partnerei vagyunk Ukrajnának minden formátumban, a normandiait is beleértve" - fejtette ki Steinmeier.
A legutóbbi minszki megállapodást Kijev és a szakadárok képviselői között az úgynevezett normandiai négyek vezetői, azaz a német kancellár, valamint a francia, az orosz és az ukrán elnök hozta tető alá február 12-én.
Steinmeier kifejezte meggyőződését, hogy nem Ukrajna EU-társulása miatt törtek ki a harcok a Donyec-medencében. "A Krím elcsatolása, a nemzetközi jog minden normájának megsértése, a harci cselekmények Kelet-Ukrajnában, mindez a konfrontáció útja, amelyet Oroszország választott. A válság gyökere nem abban van, ahogy egyesek mondják, hogy Ukrajna az unióval való együttműködést választotta, hanem abban, hogy Oroszország a szembenállás mellett döntött" - hangsúlyozta a német külügyminiszter.