Februárban beszélt először arról Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy civil szervezetek vezetőire is vonatkoznia kell az átláthatóságnak, ezért nekik a magánvagyonukkal is el kell számolniuk.
Csakhogy ez már - mint akkor lapunk fölhívta a figyelmet - ma is törvényi előírás: a civil vezetőknek évente vagyonnyilatkozatot kell tenniük bizonyos állami támogatási összeg fölött. Ráadásul miközben Lázár "a norvég alapból forrást kapott civileknél folytatott" kormányzati vizsgálatra hivatkozva állította, hogy szükséges a civil szektor elszámoltatása, az eljárás eredményeit sem a hazai igazságszolgáltatás, sem pedig a norvég fél által megrendelt független vizsgálatok nem támasztották alá. Az eset pikantériája az is, hogy Lázár a saját vagyonával máig nem számolt el: vagyonnyilatkozatában továbbra sem tisztázta - pedig ígérte -, hogy miből és miként vásárolt "családi összefogással" lakást és földet fiai nevére, s bizonyos értéktárgyairól sem adott számot.
Márpedig a Magyar Közlönyben szerda este megjelent korrupcióellenes határozat egyáltalán nem rendezi a politikusi vagyonnyilatkozat-tételi eljárások ügyét, mindössze felveti a vagyonnyilatkozatok ellenőrzéséhez fűződő esetleges munkajogi szankciók bevezetését is, amelynek érdekében "át kell tekinteni" a vonatkozó szabályozást. Egyébként az új, "nemzeti" korrupcióellenes program és az azzal összefüggő intézkedések 2015-2016-ra jelöl ki célokat, s fölhívja az állami, valamint "a korrupció elleni küzdelemért felelősséget viselő szervezeteket, a helyi önkormányzatokat és a társadalmi, szakmai és érdek-képviseleti szerveket" a korrupciós kockázatok feltérképezésére, és az ellenőrzési jogosultságok bővítésével kapcsolatos közreműködésre, együttműködésre.
Mindezt nem a súlyos korrupciós botrányba keveredett adóhatósági vezetőknek célozza a kormány, noha a határozat annyit rögzít: az államigazgatási szerveknél fel kell térképezni azokat a munkaköröket, amelyeket a korrupciós kockázatok fokozottan érintenek.
Ezen túlmenően az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tapasztalatai alapján az ellenőrzések során érvényesíteni kell a korrupciómegelőzési kontrollokat, és felül kell vizsgálni a belső szabályzatokat. A határozatban szerepel az is, hogy a közszféra intézményeinél népszerűsíteni kell a csatlakozás lehetőségét az ÁSZ úgynevezett Integritás felméréséhez, továbbá támogatni kell a felmérés kiterjesztését többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaságokra. Különös egybeesés, hogy éppen tegnap közölte az ÁSZ: ötödik alkalommal folytatja le a közszféra korrupciós kockázatait feltérképező Integritás felmérését, amelynek keretében 6900 szervnek küldött ki felkérő levelet. Emlékezetes, az ÁSZ idevágó tavalyi vizsgálata szintén súlyos visszásságokat tárt fel az adóhatóság működési mechanizmusaiban.
Nyilatkozatban közölte a Norvég Nagykövetség, hogy az általuk 2014 őszén, a Norvég Civil Támogatási Alap átvilágítására felkért brit cég (PKF Littlejohn) vizsgálatai rendben találták az alap kezelését és ellenőrzését. Norvégia európai ügyekért minisztere, Vidar Helgesen párbeszédet kezdeményez a magyar hatóságokkal, hogy megoldást találjanak a kialakult helyzetre.
”Közben az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság csütörtökön úgy döntött, hogy az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordul a norvég alapot odaítélő konzorcium egyik tagja (Kárpátok Alapítvány-Magyarország) adószámának felfüggesztése ügyében - közölte a Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA). Mint ismert, a Kehi utasítására a NAV az NCTA-t működtető konzorcium valamennyi tagja esetében kezdeményezte az adószám felfüggesztését.
A bíróság ugyanakkor kéri az Ab-tól a Kehire vonatkozó kormányrendelet alaptörvénybe ütközésének vizsgálatát is. Az NCTA álláspontja továbbra is az, hogy a Kehinek nem volt hatásköre és jogalapja az Ökotárs ellenőrzésére, ezért a hivatal jogszerűtlenül alkalmazott szankciókat is, így az adószám felfüggesztését is.
TASZ: gyengült a program
A tervezethez képest tovább gyengült a kormány korrupcióellenes programja, kikerült belőle a pártfinanszírozás és a közérdekű bejelentőket védő törvény reformja, és nem foglalkoznak a parlamenti képviselők vagyonnyilatkozataival sem. Cserébe szigorúbb szabályokra számíthat a civil és az üzleti szektor - áll a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) tegnapi közleményében.
