Történelmi nap lesz a mai Nigéria életében. S nemcsak a hatalomváltás, az új kilátások, a szép remények miatt, hanem azért is, mert soha az ország fennállása során nem volt példa arra, hogy a hivatalban lévő elnök, jelen esetben Goodluck Jonathan, békében adja át a hatalmat egy ellenzéki politikusnak.
Bár Nigéria adottságait tekintve a leggazdagabb afrikai országok közé tartozik páratlan nyersanyagkészletének köszönhetően, sosem volt képes a felemelkedésre. Katonai puccsok, korrupt vezetők akadályozták meg a fejlődést. A Transparency International korrupciót vizsgáló listáin Nigéria rendre az utolsó pozíciókban található.
Buhari győzelme éppen annak köszönhető, hogy azt ígérte, szakít a múlttal, s új alapokra helyezi az ország fejlődését. Népszerűségét annak is köszönheti, hogy katonai diktátorként sokan csak arra emlékeznek: rendet próbált tenni, s nem volt olyan korrupt, mint más elnökök.
Az 1942-ben született Buhari a hatvanas évektől a hadseregben szolgált, különféle tiszti rangokban. 1975-ben aztán tisztek egy csoportja Murtala Mohammed vezetésével megdöntötte Yakubu Gowon elnök hatalmát. Buhari is a zendülők között volt, s az egyik északi szövetségi állam katonai kormányzójának tették meg.
1976-ban az olajügyekért felelős szövetségi biztosnak (ez lényegében miniszteri tisztségnek felelt meg) nevezték ki. Bár manapság tiszta embernek tartják, ez idő alatt 2,8 milliárd naira (Nigéria nemzeti valutája) tűnt el tárcájától. Ibrahim Babangida korábbi elnök Buharit hibáztatta a pénz eltűnéséért, később azonban nem találtak bizonyítékot erre.
Buhari 1983-ban katonai puccsot hajtott végre a demokratikusan megválasztott Shehu Shagari ellen. Mindössze négy év múltán ért véget a nigériai demokrácia. Buhari szerint azért volt szükség az államcsínyre, mert a civil kormányzat „reménytelenül korrupt” volt. Fel is függesztette az 1979-ben elfogadott alkotmányt.
Muhammadu Buhari államfőként gazdasági reformokat kívánt bevezetni, csökkentette az állami kiadásokat, fellépett a korrupcióval szemben. Intézkedéseinek azonban negatív következményei is lettek: sokan vesztették el munkájukat. Buhari felmondta az együttműködést a Nemzetközi Valutaalappal, miután az IMF a naira 60 százalékkal való leértékelését követelte. Ugyanakkor az államelnök reformjai keményebbek voltak, mint az IMF által ösztönzött megszorítások. Az 1984-es költségvetésben kemény költségvetési lefaragásokat hirdetett meg.
Bár kétségetlen, hogy a gazdaságot megpróbálta új alapokra helyezni, Nigériában sorozatosan megsértették az emberi jogokat. A rendőrség számára lehetővé tették, hogy bárkit azonnal őrizetbe vegyenek, akit gyanúsnak találnak. A rezsim ellenfeleit bebörtönözték, így például az ország legnépszerűbb művészét, az énekes Fela Kutit.
Buhari elnöksége alatt fogadták el Nigéria történetének legdurvább sajtótörvényét. Lényegében csak a rezsimnek tetsző híreket, cikkeket lehetett közölni. Aki ezt megszegte, azt két éves börtönnel sújthatták. Buhari intézkedései nem hozták meg a sikert. 1985-re nőtt a bűnözés aránya, a bizonytalanság. A rezsim a vendégmunkásokat okolta: 700 ezer külföldit akartak kiutasítani az országból.
1985 augusztusában aztán Buhari hatalmát is megdöntötték, természetesen katonai puccs révén. Ugyanakkor az új katonai vezető, Ibrahim Babangida sem volt képes megbirkózni a bajokkal.
A kilencvenes évek végén Nigéria demokrácia útjára lépett, s Buhari 2003-ban indult először elnökválasztáson az Össznigériai Néppárt (ANPP) jelöltjeként. Ám vereséget szenvedett Olusegun Obasanjo ellen. 2007-ben ismét szerencsét próbált, de mindössze 18 százalékot kapott. A helyzeten az sem változtatott, hogy nem fogadta el az eredményt. 2011-ben Buhari már a Progresszív Változások Kongresszusa (CPC) nevű párt jelöltjeként tett kísérletet a hatalom megkaparintására, de ezúttal sem járt sikerrel, Goodluck Jonathan legyőzte őt.
Buhari ráadásul súlyos taktikai hibát is vétett, támogatta az iszlám törvénykezés, a saría bevezetését Nigéria északi szövetségi államaiban, amivel magára haragította a keresztény szavazókat. A választást erőszakos cselekmények sora kísérte, amelyekben összesen mintegy 800-an vesztették életüket.
Buhari kiválóan értett azonban ahhoz, hogy lassacskán felépítse imázsát. Egyre többen nemzeti hősnek, a korrupció ádáz ellenfelének tartották. Idei választási győzelmét azonban elsősorban a Boko Haramnak és Goodluck Jonathan gyenge fellépésének köszönhette.
