Először tekintsük át a tényeket. Kedden az MLSZ fellebbviteli licencadó bizottsága az elsőfokú döntéseket helyben hagyva, nem adta meg az első osztályban való induláshoz szükséges licencet öt csapatnak: Győri ETO FC, a Kecskeméti TE, a Nyíregyháza Spartacus, a PMFC-Matias és a Lombard Pápa Termál FC nem lehet ott az NB I 2015-16-os bajnoki rajtjánál.
Ugyanakkor a Csányi Sándor vezette MLSZ még az elsőfokú döntésekor bejelentette, majd kedden este megerősítette, a következő szezonban 12 csapattal képzelik el az első osztályú jövőt, dacára annak, hogy az érvényben lévő szabályok alapján a következő szezonban is 16 csapattal kellene elkezdeni a pontvadászatot.
Nézzük, hogy a magyar labdarúgás történetében hány nagy átalakítást végeztek el a szövetség vezetői. A lebonyolítási rendszer többször változott, mire kialakult a most is alkalmazott őszi-tavaszi bajnokság. 1901-től 1905-ig, 1951-től 1956-ig és 1964-től 1969-ig naptári év szerint, 1906 őszétől 1944-ig, 1945 őszétől 1950 tavaszáig, 1957 őszétől 1963 tavaszáig és 1970 őszétől napjainkig őszi-tavaszi rendszerben írták ki a bajnokságot.
Az átállás miatt 1906 tavaszán szünetelt a bajnokság, 1950 őszén, 1957 tavaszán, 1963 őszén és 1970 tavaszán féléves bajnokságot rendeztek. Ugyancsak fél évig tartott az 1945 tavaszi bajnokság is, de akkor azért, mert az 1944/45-ös idény ősszel a háborús események miatt félbeszakadt.
1970
Az elmúlt negyvenhat év reformjainak kiindulását sokan az 1969-es, marseille-i kudarcnak tudják be, amikor a magyar válogatott pótselejtezőn 4-1-re kikapott Csehszlovákiától, és nem jutott ki a mexikói világbajnokságra. A magyar szövetség 1970-ben a mögöttük hagyott húsz esztendőben már negyedszer változtatta meg a 16 csapatos bajnokság rendszerét, és ekkor átálltak végleg az őszi-tavaszi lebonyolításra. Két nyolcas csoportra osztották a tizenhat csapatot.
Mindegyik csoport győztese 8-8 pontot kapott, a többi csapat a helyezésétől függően 7-1 pontot. Ezeket a pontokat hozzáadták az 1970-71-es szezonban elért pontjaik számához. A csapatok, amelyek a csoportjukban azonos helyen végeztek, egymás ellen játszottak, és így alakult ki a végső sorrend, azaz a két csoportelső döntötte el oda-visszavágós alapon, ki legyen az aranyérmes. Ekkor az első osztályból két gárda, a Dunaújvárosi Kohász és a Szegedi EOL esett ki, mg a második vonalból az Egri Dózsa és a VM Egyetértés jutott fel.
Nemcsak a bajnokság menetét reformálta meg az akkori MLSZ. A cseréknél a korábbi egy kapus, két mezőnyjátékos helyett csak két játékost lehetett cserélni, míg a korábbi gólarány helyett a gólkülönbség döntött két csapat között a helyezésekben.
1996
1996-ig nagy változás nem volt, huszonhat esztendőn át 16 csapat szerepelt az első osztályban. Ám ekkor jött az újabb reform, és ezzel ezúttal a létszámemelés: a következő négy szezonon át 18 csapat alkotta az NB I-et. Az MLSZ 1996. december 7-én tartott közgyűlése kimondta a szövetség köztestületté alakulását, amely ezzel független testületté vált, közalapítványokból és költségvetési hozzájárulásból származó bevételekből gazdálkodott tovább.
Megváltozott a kiesésről döntő menetrend is. Az utolsó két csapat kiesett – 17. és 18. helyezett – míg az előttük végző két gárda osztályozót vívott. Utóbbi érdekessége volt, hogy a Diósgyőr például 14 ezer néző előtt vívta ki az első osztályban szereplés jogát a III. Kerületi TVE ellen, azaz ezen az egy meccsen többen voltak a lelátón, mint manapság egy teljes fordulóban.
1999
A Professzionális Nemzeti Bajnokság 1999-2000-es szezonjában aztán történelmet írt a magyar labdarúgás és vele az MLSZ is. Európában egyedül álló módon 18+1 csapat küzdött a bajnoki címért, igaz, tavasszal már csak 17-en maradtak, azaz páratlan számú csapat zárta a pontvadászatot. A téli szünetben a Gázszer FC visszalépett a PNB küzdelmeitől, helyét a másodosztályú Pécs vette át, a Gázszer őszi eredményeivel együtt. 2000. március 12-én a Szeged LC gazdasági okok miatt sorozatban a negyedik mérkőzésére sem tudott kiállni, ezért az MLSZ kizárta a bajnokságból. A szegediek helyét végül egy csapat sem vette át.
2000
Talán éppen az előző évi tapasztalatok miatt, a szövetség ismét a reformokhoz nyúlt. Az NB I következő, 2000-2001-es kiírásában, 2 csoportban 8-8 csapatra osztották fel a bajnokságot, és a csoportokat erőelven osztották be: az A csoportba került az előző bajnokság 1., 4-5., 8-9., 12-13. és a másodosztály 2. helyezettje, a B csoportba a 2-3., 6-7., 10-11., 14. helyezettje és a másodosztály bajnoka.
A csoportokból a 6-6 legjobb klub jutott be a 12 csapatos rájátszásba, a 2-2 sereghajtó pedig a másodosztályban folytatta, azaz immár négy biztos kiesője volt az élvonalnak. A rájátszásba jutott egyesületek az alapszakasz eredményeit nem, csak a helyezéseik alapján kapott jutalom pontokat vitték magukkal, hogy a hagyományos bajnoki rendszerben, oda-vissza mérkőzve küzdjenek tovább.
Az egész rendszer alkalmatlan volt a valódi erősorrend megállapítására, ráadásul például az alapszakaszban kiesett Haladás azonnal visszakerülhetett, míg a Debrecen annak ellenére maradhatott, hogy kiesőhelyen végzett a szezon végén, ugyanis az NB I/B Keleti csoportját megnyerő BKV Előre csapata nem vállalta a feljutást, így a versenykiírás szerint a legjobb kieső maradhatott az élvonalban.
2001
Nem csoda, hogy szinte a bajnokság végét jelző sípszótól azonnal újabb változások jöttek. A Nemzeti Bajnokság I. osztályában, 2001-02-ben 12 klub küzdött a bajnoki címért. Előbb három-három mérkőzést vívott egymással minden csapat, aztán a mezőny két hatos csoportra vált: felsőházra és alsóházra. A felsőház 6 csapata is, és az alsóház 6 csapata is játszott még egymás között egy-egy meccset, így alakult ki a végső sorrend.
Egy évvel később annyi változás történt, hogy az alapszakasz és a rájátszás egyaránt két-két körből állt, így kiküszöbölték azt a többek által sérelmezett rendszert, hogy bizonyos csapatok háromszor játszottak egymás ellen. Ez a következő szezonban sem változott.
2004
A 2004–2005-ös magyar labdarúgó-bajnokság élvonalának létszáma ismét 16 csapatra nőtt, így egyenes ágon nem volt kieső, viszont négy csapat jutott fel. Az utolsó két helyezett osztályozó mérkőzéseket játszott az NB II 5-6. helyezettje ellen.
Hihetetlen botrányok kísérték a létszámemelést. Ugyanis a Haladás csapata ugyan osztályozón kiharcolta a bennmaradást, de csapatot működtető Lombard FC áttette székhelyét Pápára, így a másodosztályban a 8. helyezett pápai csapat indulhatott az első osztályban, a Haladás pedig a Pápa jogán a másodosztályba került. A Diósgyőri VTK csapata nem kapta meg az induláshoz szükséges klublicencet, így a Nyíregyháza Spartacus FC az egyenes ági feljutásról való lemaradás, majd a Haladás elleni osztályozó elvesztése ellenére mégis az élvonalba kerülhetett.
Mindennek tetejében a siófoki székhelyű Balaton FC menet közben Miskolcra költözött, így a másodosztályba száműzött, és Kiprich József által edzett társaság mellé egyszer csak megjelent a Détári Lajos tréningezte DVTK-BFC. A két csapat egy darabig egymás mellett létezett, de külön emeleten öltözött, majd Détári vezetésével az első osztályban kezdték meg a szereplést.
No comment…
2015
Már bejelentették – igaz nem teljesen hivatalosan –, a következő szezonban induló 12 csapatos első osztály első idényében az MLSZ elképzelései szerint a klubok háromszor játszanának egymással, azaz 33 fordulóban dőlne el a bajnoki cím és az érmek, illetve a kiesés sorsa.
Indulhat a Piszkos tizenkettő második része…