Kistestvére is lehetne akár az M1 a Kádár korszak első felében sugárzott híradóinak. Azért az első felének csupán, mert később már helyet kapott az MRT-nél ( ez volt a korabeli hivatalos rövidítés) a profizmus. És mit mutat az M1? Bájos fiatal fölkonferálókat, kivált a hölgyek azok, akik kétségtelenül szépen ejtik a magyar szavakat, de amit kínálnak, úgy fél órában, az maga a tömény unalom. A fantáziátlanság. A kevésbé profi szerkesztők műve. A belpolitikában a csodálatosan kivirágzott magyar föld, a tündérország, ahol minden esemény problémátlanul követi egymást, a törvények, előterjesztések tökéletesek, minden egyéb kormány a világon megirigyelhetné ezt a mestermunkát. A költségvetés a jólét és a gazdagság ígérete, és bizonyítékként arra, hogy itt a demokrácia is hibátlan, úgy minden félórában kap két félmondatot az ellenzék is. Ami rossz, kellemetlen, kivéve a természeti csapást, az mind a határokon túl történik, mostanában főleg az USA-ban és a többi uniós tagállamban. Ahol gonoszok, elfajzottak kormányoznak. A Duna-Tisza mente a mesebeli álom. Hála érte. Kinek is?