Hozzátette: ezeket az állatokat azért kellett leölni, mert ugyan képesek hosszú évekig tünetmentesen élni, de a megfertőzött lovak hordozzák és terjeszthetik a vírust. Akkor lenne járvány, ha "gombamód szaporodna" a beteg állatok száma - fejtette ki.
A szakember rámutatott, hogy Nyugat-Európa kevésvérűség-mentesként tartja számon Magyarországot, valójában eddig is évente 5-10 lovat kellett e betegség miatt elaltatni.
Szúnyoghálóval teljesen lefedett karantén a fóti Arany Somlyó Lovardában. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Emlékeztetett: a biztosan fertőzött lovak esetében a jogszabály az állatok elaltatását írja elő, épp a többi ló egészségének és az ország állat-egészségügyi státuszának megőrzése érdekében. Az intézkedés a tulajdonos állami kártalanítása mellett történik.
Bodó Gábor úgy véli, szükség lenne az összes ló vizsgálatára az országban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és a lótulajdonosok közreműködésével.
Ahogy a Népszava is megírta: tegnap a Nébih azt közölte, hogy az ország nyolc megyéjének tíz településén kellett forgalmi korlátozást elrendelnie a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak (Nébih), hogy megakadályozza a lovakra veszélyes úgynevezett fertőző kevésvérűség (FKV) terjedését. A hvg.hu előzőleg ugyanis arról írt, hogy egy rendkívül fertőző betegség miatt újabb lovakat kellett elaltatni. A lap szerint a magyar lótulajdonosok rettegnek, hiszen egy járvány beláthatatlan gazdasági károkat okozna, és a magyar lótenyésztés hírnevét is rontaná.
A fertőző kevésvérűség (FKV) – amelyet a köznyelv ló-AIDS-ként emleget – végzetes betegség, sem megelőző oltás, sem gyógymód nem létezik ellene. Ha egy állatról kiderül, hogy hordozza a vírust, akkor akár mutat tüneteket, akár tünetmentes hordozó, mérlegelés nélkül el kell altatni.