Az első számú nemzeti érdek – Mészáros Tamás cikke szerint – az egészségügy rendbetétele. (Népszava, 2015. 05. 23.) Nehéz ezzel a felvetéssel vitatkozni, annál is inkább, mivel a szerző nemcsak széles tájékozottságáról, hanem logikus okfejtéséről is közismert. Ebben az írásában is jól látja, az egészségügy válsága nem lehet másodlagos, mivel mindannyian kapcsolatba kerülhetünk vele. Én úgy látom, az ötéves Fidesz-vircsaft során annyi gond, anomália, mutyi, igazságtalanság halmozódott fel, hogy nehéz köztük sorrendet felállítani.
Néhány példa: a lakosság közel fele él a nyomorszint közelében, vagy az alatt. A romák helyzete minden eddiginél reménytelenebb. A kivándorlás a hazai népesség legjobbjait vonja ki az ország vérkeringéséből. A jogrend megingott, jogbiztonság nem létezik, a jogállam megszűnt. Az önkormányzatiságot a centrális erőtér váltotta fel, minden központilag dől el. A választási rendszer torzítása egyértelműen a kormánypárt helyzetét könnyítette meg. A szociális szférát tönkretették, a segélyezés minimumra szorult vissza, a foglalkoztatás gondjait az improduktív és drága közmunkával próbálják megoldani.
A gazdaság az EU-támogatásokra épül, beruházások alig indulnak. Az orbáni szabadságharc az egész világon nevetségessé tette hazánkat, szégyenpadra ültetett bennünket. A sajtó- és médiapolitika a lakosság többségét megfosztja a hiteles tájékozódás lehetőségétől, s csak a párt- és kormánypropaganda jut el hozzájuk. A fideszes oligarchia kiépítése során egyik botrányos korrupciós ügy követi a másikat. Az ország erőforrásait látványos presztis beruházásokra fordítják. Mindezek önmagukban is katasztrófát jelentenek, együtt pedig soha nem látott mélypontra juttatták az országot. Én a legnagyobb bajnak az oktatásügy tönkretételét látom, az alsó szinttől az egyetemekig mindenütt az alattvalóvá nevelés zajlik, a szabad gondolkodást minden áron igyekeznek visszaszorítani, saját vazallusréteget létrehozni. Az egészségügy lepusztítása a jelen generációk kárára történik, az oktatásügyé viszont az ország jövőjét teszi kétségessé.
Úgy vélem, ha egyáltalán lehet és szabad a bajokat sorba állítani, akkor az iskolák körüli káosz a legnagyobb gond. Ennek megszüntetése, egy ésszerű iskolarendszer létrehozása a legsürgetőbb feladat – ha bízunk a magyarság jövőjében. Ez annál is inkább igaz, mivel itt a leghosszabb a változások hatásának átfutási ideje. Az első osztályban elkezdett reform hatása 12 év múlva lesz érezhető, amikor ezek a fiatalok érettségizni fognak. Mindez nem jelenti, hogy az egészségüggyel, s a többivel, ráérünk foglalkozni, ám szerintem a legnagyobb súlya az oktatásnak van.