Országgyűlés;reklámadó;

Korábbi felvétel. Fotó: Molnár Ádám/Népszava

- Reklámadó - "A kormány bosszúhadjáratának eszköze"

Az MSZP szerint a reklámadó ötlete korábban a kormány "bosszúhadjáratának" eszköze volt, míg a Jobbik a reklámadóhoz kapcsolódó törvények módosításának szerdán kezdődött parlamenti vitájának második felében azt kritizálta, hogy a kis- és közepes vállalkozásokra nagyobb teher jut. Az LMP az állami tulajdonú cégek reklámköltéseire kérdezett rá, míg a Fidesz azt hangsúlyozta, a javaslat kíméli a vidéki médiát.

Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára expozéjában felidézte, a kormánynak a reklámadó bevezetésével - hasonlóan több más forgalmi-fogyasztási adóhoz - az volt célja, hogy az arányos közteherviselés érdekében a nagyobb teherbíró képességű, a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás szempontjából kevéssé kulcsfontosságú vállalkozások fokozottan vegyék ki részüket a társadalom közös kiadásaiból. 

A kormánynak töretlen szándéka, hogy a jelentős reklámpiaci szereplőknek is kiemelten kell szerepet vállalniuk a közteherviselés rendszerében, ezért a reklámadó a jövőben is fennmarad - rögzítette. Az Államtitkár - utalva az Európai Bizottság vizsgálatára - rámutatott: a kormány az aggályok eloszlatása érdekében indokoltnak látja a módosítást, anélkül, hogy feltétlenül osztaná a bizottság álláspontját. A módosítás azonban nem jelentheti azt, hogy a reklámadó eredeti céljai sérülhetnek - hangoztatta Tállai András. 

Ismertette: továbbra is nulla százalék vonatkozik a 100 milliónál nem nagyobb adóalapra. Az adóalanyoknak a 100 millió forint adóalaprész fölött egységesen 5,3 százalékos kulccsal kell számolniuk, s a hatálybalépéstől a reklámközzététel megrendelőjére vonatkozó, a megrendelés ellenértékére, mint adóalapra vetülő adómérték a mostani 20-ról 5 százalékra csökken.

MSZP: a reklámadó a kormány bosszúhadjáratának eszköze volt

Bárándy Gergely (MSZP) a javaslat előzményének azt nevezte, hogy az RTL Klub olyan műsorokat és híradót kezdett sugározni, amelyek a kormánynak nem voltak ínyére. A kormány az adóval nem tudta megtenni azt, amit megtesz a közmédiával, hogy a híreket "torzíttatja, hogy úgy tűnik, az MTI vagy utasításra vagy saját maga kialakította lojalitásból egyes ellenzéki közleményeket nem hajlandó leközölni" - folytatta a képviselő.

Szerinte a reklámadó mértékét úgy alakították, hogy az egyedül az RTL Klubot érintse negyven százalékos mértékben. Később a kormány utasította a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, hogy egy 2011-es tranzakciót vizsgáljon meg; amikor ez sem használt, tovább emelték az adót - mondta Bárándy Gergely.

Emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság komoly aggályokat fogalmazott meg a reklámadóval kapcsolatban, majd a Velencei Bizottság is vizsgálatot indított a magyar médiahelyzet és a reklámadó miatt. "Záróakkordként" Angela Merkel német kancellár látogatást tett Magyarországon, nem sokkal ezt követően pedig a kormány bejelentette, hogy eltörlik a legmagasabb kulcsot - tette hozzá Bárándy Gergely, aki szerint egy olyan szabályozásnak sikerült elejét venni, ami a magyar kormány bosszúhadjáratának egyik eszköze volt.

Jobbik: a kormány is vegyen részt a vitában

Novák Előd (Jobbik) arról beszélt, hogy pártja szeretné, ha a kormány részt venne a vitában és kiderülne, mire kellene költeni a reklámadóból származó bevételt, illetve ha elmondanák a véleményüket arról, hogy a reklámadóból lehet-e finanszírozni az ingyenes internetet.

A kormánynak az ügyben végrehajtott "pálfordulásairól" beszélő képviselő azt mondta, a Jobbik egyik jelenlegi fő kritikája, hogy ismét a kis- és a közepes vállalkozások kapják a nagyobb terhet a multinacionális cégek által működtetett médiumokkal szemben. Novák Előd azt is kijelentette, hogy nem szabad elfogadni az RTL Klub és az Európai Unió nyomásgyakorlását.

LMP: a kormány célja a médiapiac befolyásolása 

Sallai R. Benedek (LMP) az állami tulajdonú cégek reklámköltségeire kérdezett rá és arra, ez hogyan befolyásolja a hazai média működését. Szerinte a tárgyalt jogszabályt is hatalomtechnikai eszközként használja a kormányoldal a médiapiac befolyásolására, amely elfogadhatatlan. Úgy fogalmazott: egy "pofátlan, méltatlan" jogszabályt most máshogyan tesznek "pofátlanná". Úgy ítélte meg: a javaslat a kis, helyi reklámszolgáltatókat teszi tönkre, de azokat is, akik náluk reklámoztak. 

Frakciótársa, Schiffer András azt mondta: nem büszke arra, hogy külső elvárásra kell módosítani egy jogszabályt. Tökéletesen megalapozatlannak, a céljai elérésére alkalmatlannak minősítette a javaslatot, olyannak, amely megfojtja a helyi vállalkozásokat. 

Fidesz: a javaslat kíméli a vidéki médiát 

Turi-Kovács Béla (Fidesz) szerint az RTL Klub  "egyik napról a másikra" való kormánykritikussá válása az érdekérvényesítésükről szól. Szerinte a magyar médiaviszonyokon belül meghatározó a vidéki média, amelyet a javaslat kímélni igyekszik. Feltette a kérdést: hogyan érinti a javaslat ezen, sokszor csak a létért küzdő médiumokat?

NGM: "minden frakció támogatja a reklámadót"

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium szavai szerint "minden frakció támogatja a reklámadót", ugyanis nem azt, hanem a kormányt bírálták. Megjegyezte, a Jobbik még erről szóló törvényjavaslatot is benyújtott a parlamentnek. Szólt az adó nemzetközi gyakorlatáról, mint mondta, Ausztria szinte azonos kulccsal vetik ki azt. A kormány ragaszkodik ahhoz, hogy 100 millió forintos árbevétel alatt ne kelljen az adót megfizetniük, ez szerinte meg fogja védeni a kisebb médiumokat. 


Az ülésen elnöklő Sneider Tamás (Jobbik) az összevont a vitát lezárta.

Elfogadta a 3-as metró szerelvényeinek felújításához szükséges pénzösszeg tőketartalék útján történő biztosításáról és a forrás felhasználásának feltételrendszeréről szóló, a BKV Zrt.-vel kötött megállapodást a Fővárosi Közgyűlés.