TASZ;Trócsányi László;kisegyházak;

- Milliárdos kártérítés jár a kisegyházaknak

Lejárt Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) szeptemberi elmarasztaló ítéletében megszabott hathónapos határidő, a felek nem egyeztek meg, így akár több milliárd forint kártérítést kell kifizessen a magyar állam, mert a 2011-ben elfogadott egyháztörvény jogsértően fosztott meg jogi státuszától több egyházat. 

A kabinet nem jutott egyezségre a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) által képviselt 9 hitközséggel a határidőn belül, így a kártérítés mértékét az EJEB fogja meghatározni, és annak kifizetését nem tagadhatja meg a magyar állam - közölték a jogvédők. A TASZ ráadásul emlékeztetett arra is, hogy a kártérítéssel nem lehet orvosolni a jogsértést: "ahhoz az egyháztörvényt és az alaptörvényt is meg kellene változtatni".

Megírtuk: a kisegyházakat képviselő jogvédők tavaly tavasszal terjesztették az ügyet a strasbourgi testület elé, miután két éve már az Alkotmánybíróság is jogszerűtlennek minősítette az egyházügyi törvényt, mely több kisebb hazai egyházat önkényesen megfosztott jogállásától. Erre reagálva a törvény érdemi megváltoztatása helyett a kormány átírta az alaptörvényt. Trócsányi László igazságügyi miniszter tavaly októberben a VS.hu-nak ugyan megerősítette, hogy dolgoznak egy új egyházi törvény koncepcióján, mert a jelenlegi jogszabály további módosítása nem jelentene megoldást a problémákra, Soltész Miklós KDNP-s egyházi államtitkár azonban idén januárban a Magyar Hírlapnak azt mondta, a történelmi egyházak szerint nincs szükség új törvényre. Úgy vélte, elegendő lenne a jelenlegit a bíróság kifogásait figyelembe véve átalakítani, de erről a felekezetekkel is egyeztetni kell. Soltész az strasbourgi ítéletről kijelentette, az bele illett a hazánk elleni döntések sorozatába, ráadásul lapunk több jogsértően státuszától megfosztott kisegyháztól is úgy értesült: a kabinet semmiféle hajlandóságot nem mutatott a megegyezésre.

Írásban is kiegészítette az V. kerületi ingatlanügyekkel kapcsolatban tett szóbeli vallomását - közölte Juhász Péter a Facebook-oldalán. Az Együtt képviselője hozzátette, ezzel akar segítséget nyújtani a Nemzeti Nyomozó Irodának (NNI), hogy a nyomozás során milyen kérdéseket lenne érdemes kivizsgálniuk. Juhász a vallomásában ismertette, hogy az ügyletek során nem készült ingatlangazdálkodási terv, így felmerül a kérdés, hogy akik az érintett időszakban béreltek, majd vásároltak ingatlant, e terv hiányában honnan tudták, melyik ingatlanba érdemes fektetni.