Hozzátette: bár rendkívül nehéz feladat lenne, bízik abban, hogy az Európai Űrügynökség (ESA) teljes jogú tagjaként Magyarországnak még lesz lehetősége embert küldenie az űrbe. Mint fogalmazott, nagy álma, hogy segíthesse a következő magyar űrhajós felkészülését.
Jelenleg a világűrbe magyarok kizárólag orosz űrhajó segítségével jutathatnak fel, ezeknek az expedícióknak a legénysége azonban csupán három főből áll, akik közül egy mindig orosz, egy pedig mindig amerikai asztronauta - magyarázta. Farkas Bertalan szerint nem elképzelhetetlen, hogy a jövőben Kína űrprogramja is alternatívát nyújthat a magyar űrhajósok számára, ugyanis a távol-keleti nagyhatalom űrkutatása rohamléptékben fejlődik az utóbbi időben.
A 35 évvel ezelőtti expedíciót felelevenítve az űrhajós elmondta: ők voltak az elsők, akiknek a Földre való visszaérkezés alatt 45-50 G-s túlterhelést kellett elviselniük. Mint fogalmazott, rendkívül hálás a szovjet mérnököknek, hogy ezt az eshetőséget is betervezték a Szojuz űrhajókba.
Kara Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára beszél Farkas Bertalannak az ünnepségen. MTI Fotó: Soós Lajos MTI Fotó: Soós Lajos
Az eseményen Kara Ákos infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár méltatta a 35 évvel ezelőtti expedíció űrhajósi és tudományos teljesítményét. "Farkas Bertalan űrutazása nem csupán azért jelentős, mert a magyarokat a világon hetediként beemelte az űrhajós nemzetek sorába, hanem azért is, mert megalapozta a magyarországi űrtevékenység máig ható fejlődési irányait" - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy egyes, először Farkas Bertalan és társai által tesztelt magyar fejlesztéseket még ma is széles körben alkalmaznak a nemzetközi űrkutatásban. Példaként említette a Magyar Tudományos Akadémia kutatói által fejlesztett Pille elnevezésű sugármérő műszert, amelynek újabb változatait még ma is használják a Nemzetközi Űrállomáson.
Kara Ákos hozzátette: az Európai Űrügynökség tagjaként Magyarország magáénak érezheti a szervezet űrhajósait, akik küldetéseikkel minden tagországot képviselnek és eredményeik elérhetővé válnak a magyar tudósok számára is. Péceli Gábor, a BME rektora köszöntőjében arról beszélt, hogy az egyetem oktatói számára nagy kihívást jelent az olyan komplex, rendkívül szerteágazó problémákat felvonultató feladatok bemutatása a diákoknak, mint amilyen az űrutazás is. Mint fogalmazott, büszkék arra, hogy Farkas Bertalant is a Műegyetem végzettjei között tarthatják nyilván, aki az elmúlt 35 évben mindvégig aktív szakmai kapcsolatot ápolt az intézménnyel.
Az ünnepségen Farkas Bertalan helyettesítő társa, Magyari Béla mellett részt vett a Szovjetunió által vezetett egykori Interkozmosz program több más egykori űrhajósa, köztük az orosz Vlagyimir Dzsanyibekov, a mongol Dzsugderdemidín Gurragcsá, a lengyel Miroslaw Hermaszewski, és a bolgár Georgi Ivanov is. Az Európai Űrügynökséget Reinhold Ewald űrhajós képviselte.
Georgi Ivanov bolgár, Farkas Bertalan, az első magyar kozmonauta és Miroszlaw Hermaszewski lengyel űrhajós Farkas Bertalan űrrepülésének 35. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen. MTI Fotó: Soós Lajos
Farkas Bertalan 1980-ban az Interkozmosz együttműködés keretében Valerij Kubaszov, Leonyid Popov és Valerij Rjumin szovjet űrhajósokkal közösen 7 napot, 20 órát és 45 percet töltött a világűrben május 26. és június 3. között. A küldetés előzményeként Farkas Bertalan és Magyari Béla két évig tartó asztronauta-kiképzésen esett át a Moszkva melletti Csillagvárosban. Az évforduló alkalmából kedden délután Űr-lépték címmel tudományos konferenciát rendeznek Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, a nyitó előadást Farkas Bertalantartja.
